„Csehország” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
237. sor: 237. sor:
| Államadóssági ráta || 32,7% <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/government-debt-to-gdp</ref>
| Államadóssági ráta || 32,7% <small>(2018)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/government-debt-to-gdp</ref>
|-
|-
| [[Infláció]] || 2,7% <small>(2019. október)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/inflation-cpi</ref>
| [[Infláció]] || 3,2% <small>(2019. december)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/inflation-cpi</ref>
|-
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 75% <small>(2019 Q2)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/employment-rate</ref>
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 75,2% <small>(2019 Q3)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/employment-rate</ref>
|-
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 2,6% <small>(2019. október)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/unemployment-rate</ref>
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 2,9% <small>(2019. december)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/unemployment-rate</ref>
|-
|-
| [[Minimálbér]] || 519 € <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/minimum-wages</ref>
| [[Minimálbér]] || 519 € <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/minimum-wages</ref>
247. sor: 247. sor:
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 4% <small>(2019 Q3)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/wage-growth</ref>
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 4% <small>(2019 Q3)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/wage-growth</ref>
|-
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 2% <small>(2019. november)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 2,25% <small>(2020. február)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>
|-
|-
|SZJA || 21% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>
|SZJA || 21% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>
|-
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 20% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/sales-tax-rate</ref>
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 20% <small>(2020)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/sales-tax-rate</ref>
|-
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 19% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>
|[[Társasági adó|TAO]] || 19% <small>(2019)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators</ref>

A lap 2020. február 7., 17:46-kori változata

Ez a szócikk a mai modern államról szól. Hasonló címmel lásd még: Csehország (egyértelműsítő lap).

Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 15° 30′

Cseh Köztársaság
Česká republika
Csehország zászlaja
Csehország zászlaja		 Csehország címere
Csehország címere
Nemzeti mottó: Pravda vítězí
(Az igazság győzedelmeskedik)
Nemzeti himnusz: Kde domov můj
Hol van az én hazám?[* 1]
FővárosaPrága (Praha)
é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′Koordináták: é. sz. 50° 05′, k. h. 14° 28′{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökMiloš Zeman
A Kormány elnökeAndrej Babiš
A Szenátus elnökeJaroslav Kubera
A Képviselőház elnökeRadek Vondráček
Hivatalos nyelvcseh[1]
Beszélt nyelvekszlovák,[2] német, lengyel, belarusz, bolgár, horvát, görög, magyar, orosz, romani, ruszin, szerb, vietnámi[3]
Függetlenség1993. január 1.
EU-csatlakozás2004. május 1.
Tagság
Lista
EU, NATO, ENSZ, ET, EBESZ OECD, Visegrádi Együttműködés, OIF (megfigyelő)
Népesség
Népszámlálás szerint10 827 529 fő (2023. jan. 1.)[4]
Rangsorban83
Becsült10 517 400[5] fő (2014. április)
Rangsorban83
Népsűrűség134 fő/km²
GDP2012)
Összes286 952 millió dollár[6] (40)
PPP: 273 070 millió dollár[7]
Egy főre jutó27 190 dollár[6] (36)
HDI (2011)0,897[8] (28.) – magas
Gini-index (2012)24,9[9]
Földrajzi adatok
Terület78 866 km²
Rangsorban115.
Víz2%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemCseh korona (CZK)
Nemzetközi gépkocsijelCZ
Hívószám420 (1997-ig Szlovákiával közösen használták a +42-t)
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 150
  • 155
  • 158
Internet TLD.cz
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh Köztársaság témájú médiaállományokat.

Csehország (csehül: Česko, IPA ˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika, IPA ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.

Történelme

Bővebben: Csehország történelme

Földrajza

Bővebben: Csehország földrajza
Csehország műholdképen
A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike

Csehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis rész átnyúlik az 51. foktól északabbra is.)

Csehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba (csehül: Labe) és a Moldva (csehül: Vltava) völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb röghegységek ölelik körbe, mint például a Szudétákhoz tartozó Óriás-hegység. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas Sněžka. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül: Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak.

Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m2-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.

Csehország területének más országokba benyúló kiszögellései:

Az ország növényföldrajzilag az északi flórabirodalom közép-európai flóraterületéhez tartozik. A Természetvédelmi Világalap beosztása szerint Csehország négy ökorégió:

  • a közép-európai kevert erdők,
  • a pannon kevert erdők,
  • a nyugat-európai tűlevelű erdők,
  • valamint a Kárpátok erdőinek

határterülete.

Csehországban négy nemzeti park van. Ezek a Krkonošei Nemzeti Park, (bioszféra-rezervátum), a Šumavai Nemzeti Park (bioszféra-rezervátum), a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh-Svájc.

Bányászat

Európában itt található a legtöbb lítium, világviszonylatban is jelentős mennyiség található itt, globális szinten 3%-ban fedezi a lítium igényt.[10]

Bányásznak még uránércet és grafitot is nagy mennyiségben.

Éghajlata

A Šance-víztározó

Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.[11]

A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, a hőmérséklet annál alacsonyabb, illetve a lehulló csapadék mennyisége annál magasabb. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Lounyi járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.

Králický Sněžník hegyvidéke

A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a Dél-morvaországi kerületben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is.

A leghidegebb hónapok általában január, február és december. Ezekben a hónapokban a hegyeket, és néha a városokat, illetve az alacsonyabban fekvő területeket is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ilyenkor napról napra jelentősen átalakul az időjárás. Nap közben a legnagyobb hőmérséklet-ingadozások áprilisban vannak. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízállása, ami néha árvizekhez vezet.

Az év legmelegebb hónapjai a június, a július, és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint télen. Nem ritka a 30 fok feletti hőmérséklet sem. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.

Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az időjárás. Októberben a hőmérséklet 10-15 fok alá csökken, és a lombhullató fák megválnak a koronáiktól. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hőmérő higanyszála -42,2 foknál állt meg. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[12]

A legtöbb eső nyáron hullik le. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).[13]

éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,42,77,713,318,321,423,323,019,013,16,02,012,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,4−4,0−1,02,67,110,511,911,78,74,30,2−3,33,7
Forrás: Meteorológiai Világszervezet [14] NOAA[15]


Politikai élet

Václav Havel, Csehország első elnöke

Csehország pluralista többpártrendszerű parlamentáris képviseleti demokrácia, ahol a kormány élén a miniszterelnök áll. Parlamentje, a csehül: Parlament České republiky kétkamarás, alsóháza a 200 fős képviselőház (csehül: Poslanecká sněmovna), felsőháza pedig a 81 fős Szenátus (csehül: Senát)..

1993 és 2012 között a köztársasági elnököt a parlament két háza közösen választotta meg, és egy személy legfeljebb két cikluson keresztül tölthette be a tisztséget. 2013 óta közvetlenül választja a nép a köztársasági elnököt. Az elnök hivatalosan az államfő, azonban nagyon kevés közvetlen hatalma van. Ezek között a legfontosabbak, hogy törvényt visszaküldhet a parlament elé, a Szenátusnak javaslatot tehet a megválasztandó alkotmánybírákról és néhány speciális helyzetben feloszlathatja a parlamentet. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, és az ő javaslatára a kormány többi tagját. 2013-tól a parlament helyett a nép választja meg.[16] Miloš Zeman volt az első közvetlenül megválasztott köztársasági elnök.

A miniszterelnök a kormány feje, és sokkal jelentősebb szerepe van, mint a köztársasági elnöknek. Meghatározhatja az ország bel- és külpolitikájának alapvető elveit, mozgósíthatja a parlamenti többséget, és kiválaszthatja kormányának tagjait.

A képviselőház tagjait négyévente közvetlenül választják meg. A választásokon az 5%-ot elért pártok között a választásokon megszerzett szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Az ország a közigazgatási régiók beosztásának megfelelően 14 választási körzetre van felosztva. A Cseh Nemzeti Tanács utódja, a Képviselőház vette át a volt Csehszlovákia parlamentjének jog- és felelősségi köreit.

A felsőházba minden választási körzet egy kétfordulós választási rendszer eredményeképp hat évre küld 1-1 képviselőt. Itt minden páros év őszén a választókerületek harmadában tartanak választásokat. Az első választásokat ebben a rendszerben 1996-ban tartották. Akkor eltérő időszakra választották meg a képviselőket. A Szenátus nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezeken a választásokon az első körben 30, a második körben 20%-a vesz részt a választóknak.

Külpolitika

Az ország külpolitikájának egyik legmeghatározóbb alakítója az a tény, hogy tagja az Európai Uniónak. Az ország miniszterelnöke volt 2009 első félévében az EU Tanács soros elnöke.

A hivatalos cseh politika támogatja a Mianmarból, Moldovából és Kubából érkező menekültek integrálódását.[17]

Cseh katona Afganisztánban

Hadsereg

Lásd még: Cseh Hadsereg és Cseh Légierő

A cseh haderő részét képezi a Hadsereg, a Légierő és a különleges támogató egységek. A hadsereg főparancsnoka az ország köztársasági elnöke. 2004-ben alakult át a szervezet professzionális alakulattá, s ekkor törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot. Csehország 1992. március 12-e óta a NATO tagja. 2006-ban a költségvetés 1,8%-át fordították honvédelmi célú kiadásokra. A NATO tagjaként több nemzetközi programban is részt vesznek. Ilyenek az ISAF és a KFOR. Afganisztánba és Koszovóba is küldtek békefenntartó katonákat. Fontosabb felszereltségük közé tartozik a JAS 39 Gripen többfunkciós harci repülőgép, az L–159 ALCA, a Mi–24 harci helikopter, valamint a Pandur II, az OT–64, az OT–90, a BVP–2 harci járművek, valamint a cseh fejlesztésű T–72 (T–72M4CZ) tank.

Közigazgatási beosztása

Lásd még: Csehország közigazgatása

2000 óta Csehország közigazgatásilag 13 régióra csehül: kraj és a fővárosra, Prágára tagolódik. Minden régiónak külön Regionális Tanácsa csehül: krajské zastupitelstvo van, melyek élén a hejtman (magyarul elnök) áll. Prágában ezeknek a szerveknek a hatáskörét a Városi Tanács és a polgármester tölti be.

Az 1999-ig fennállt régi 76 körzet (okres) elvesztette régi jelentőségét. Ma ezek területi körzetek, illetve különböző állami szervezetek központjai vannak a régebben fontosnak tartott városokban.[18]

Csehország térképe a hagyományos és a mai régiókkal
A körzetek térképe

Népesség

Gyalogosok a prágai Vencel téren

A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[19] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.[20][21]

A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban.[22] Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnámiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazakok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.[22]

A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében.[23] 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban.[24] Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.[25]

2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta.[26] 2014-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.[27] 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).[26]

A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1%-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának.[28] A vietnámiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés.[29] Ma nagyjából 70 000 vietnámi él az országban.[30] Az ukránokkal ellentétben a vietnámiak véglegesen itt akarnak maradni.[31]

A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[32][33] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.[34]

Vallási élet

Csehország népessége az egyik legkevésbé vallásos az egész világon. A cseheket a vallás tekintetében tolerancia és közömbösség jellemezte már régóta.[35] A 2011-es népszámlálás szerint a népesség 79,4%-a ateista, agnosztikus vagy vallás nélküli. (A válaszadók 34,2%-a mondta, hogy nincs vallása, és 45,2%-a nem válaszolt a kérdésre.) A csehek 10,3%-a római katolikus, 0,8%-a protestáns (0,5% a Cseh Testvérek Egyházának, 0,4% pedig huszita). A fennmaradó 9,4% más, kisebb vallás követője.[36] 1991 és 2001, illetve 2001 és 2011 között a római katolikusok aránya 39,0%-ról 26,8%-ra, majd 10,3%-ra csökkent. A protestánsok aránya ezalatt 3,7%-ról 2,1%-ra, majd 0,8%-ra zsugorodott.[37]

Az Eurobarometer egy 2005-ös felmérése szerint[38] a cseh lakosok 19%-a mondta azt, hogy hisz valamilyen isten létezésében,[39] míg a megkérdezettek 50%-a szerint létezik valamilyen életerő vagy lélek, míg 30% szerint semmi külső forrás nincs hatással az élet alakulására.

Az egyik legfontosabb vallási ünnep július 5., Szent Cirill és Metód napja.

Gazdasága

Lásd még: Csehország adórendszere
Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 245,2 mrd $ (2018) [40]
GDP növekedési ráta 2,5% (2019 Q3) [41]
Egy főre jutó GDP (PPP) 33 414 $ (2018) [42]
Államadósság 67,4 mrd € (2018) [43]
Államadóssági ráta 32,7% (2018) [44]
Infláció 3,2% (2019. december) [45]
Foglalkoztatottsági ráta 75,2% (2019 Q3) [46]
Munkanélküliségi ráta 2,9% (2019. december) [47]
Minimálbér 519 € (2019) [48]
Bérnövekedés üteme 4% (2019 Q3) [49]
Jegybanki alapkamat 2,25% (2020. február) [50]
SZJA 21% (2019) [51]
ÁFA (általános) 20% (2020) [52]
TAO 19% (2019) [53]
Csehország exportjának arányrajza 28 színkóddal
A Cseh Nemzeti Bank prágai székháza
A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német VW leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített

Csehország hagyományosan fejlett,[54] magas bevételű[55] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a.[56] Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.

A gazdaság nagy része magán kézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.[57]

Az ország a schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felől is.[58] Csehország 1995. január 1. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek is.

Egy korábbi, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette.[59] Később a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.[60] Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.[61]

Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.[62]

Legismertebb cseh vállalatok: Škoda Auto (Volkswagen csoport tagja), KOH-I-NOOR (ceruzagyár), Plzeňský Prazdroj (Pilsner Urquell) (sörgyár), Staropramen (sörgyár).

Energetika

A Dukovany atomerőmű

Csehország energiatermelése 10 TWh-val meghaladja a belső keresletet. Ezt a mennyiséget exportpiacokon értékesítik. A jelenlegi energiaszükséglet 30%-át atomerőművek biztosítják. Ez az előrejelzések szerint a jövőben tovább emelkedik. 2005-ben az energia 65,4%-át leginkább szén alapú erőművekben állították elő. A vízenergiát is hasznosító megújuló források mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A legnagyobb energiaforrás az országon belül a temelini. Az ország másik nagy nukleáris anyagokat hasznosító erőműve a Dukovany.

Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben használja az alacsony hatékonyságú barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki. Földgázigényének 75%-át az orosz Gazpromtól, a fennmaradó részét pedig norvég vállalatoktól szerzi be. Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken, Norvégiából pedig Németországon keresztül jut el a földgáz. Gázból majdnem kétszer annyi fogy, mint elektromos energiából. Olaj- és gázmezők leginkább Dél-Morvaországban lelhetők fel.

Külkereskedelem

2012-es adatok alapján[63] az export értéke 134 milliárd USD, az importé 129 milliárd USD.

Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

  • Kivitel: Németország 31,8%, Szlovákia 9,1%, Lengyelország 6,1%, Franciaország 5,1%
  • Behozatal: Németország 29,5%, Lengyelország 7,7%, Szlovákia 7,4%, Kína 6,3%, Hollandia 5,8%

Közlekedés, infrastruktúra

A nagyobb városok mellett futó CityElefant nevű emeletes vonat, melyet a Škoda Works gyárt

A prágai Václav Havel repülőtér az ország fő légiközlekedési csomópontja. 2010-ben 11 millió utasával Oroszországot nem számolva ez volt Közép-Kelet Európa legforgalmasabb repülőtere. Az országban összesen 46 aszfaltozott kifutóval rendelkező repülőtér van, melyek közül 6 bonyolít nemzetközi forgalmat: ezek Brno, Karlovy Vary, az Ostrava melletti Mošnov, Pardubice, Prága és az Uherské Hradiště melletti Kunovice.

A Prágát elkerülő D0-s autópálya
Pendolino a prágai főpályaudvaron

A České dráhy (a cseh vasúttársaság) az ország legnagyobb vasúti közlekedési vállalata, éves utasforgalma 180 millió fő körül van. A teherfuvarozással foglalkozó ČD Cargo az ötödik legnagyobb ilyen vállalat az EU területén. 9505 km-es hálózatával a cseh vasút az egyik legsűrűbb európai vasúti hálózat.[64] Ebből 2926 km villamosított, 7617 km egyvágányú és 1866 km két- vagy többvágányú vonal.[65] 2006-ban vezették be a billenőszekrényes olasz Pendolino ČD Class 680 vonatokat, amik cseh rekordnak számító 237 km/h sebességgel is tudnak haladni. A vasúti hálózat jelentős részét infrastruktúra-üzemeltetőként 2008 óta Správa železniční dopravní cesty (SŽDC) nevű szervezet végzi. A ČD mellett jelen van magánvasúti szolgáltatóként piaci alapon közlekedő (tehát nem közszolgáltatásként, állami támogatással működő) vonataival a Leoš Novotný nevéhez köthető LEO Express és a Radím Jančura érdekeltségében tartozó, a Student Agency nevű busztársaság vasúti ágazataként létrehozott RegioJet is. Ezen kívül jelentős szereplőnek számít a KŽC Doprava, amely az ország több pontján üzemeltet különféle, elsősorban nosztalgia jellegű vonatokat, illetve a főleg a Šumava régióban jelenlévő GW Train Regio, mely jobbára közszolgáltatási keretek között végzi tevékenységét. Az országba több német magánvasút is bejár vonataival, így megjelennek a cseh síneken a Vogtlandbahn és a Trilex járatai is.

A vasúti közlekedés komoly versenytársa a piaci alapú távolsági buszközlekedés. A járatokat számos, nemzetközileg is ismert operátor (pl. FlixBus, Student Agency/RegioJet) mellett sok belföldi szolgáltató (pl. ČSAD Liberec) is üzemelteti. A buszközlekedés fő csomópontja Brnoban az ÚAN buszpályaudvar, míg Prágában a Florenc metróállomásnál lévő nemzetközi és belföldi buszpályaudvar. Számos belföldi távolsági járat azonban csak a városszéli metróállomásokig közlekedik Prágában, jelentős buszpályaudvar épült ki így többek között a B metró Černý Most végállomásánál vagy a C metró Letnaňy állomásánál.

Cseppfolyós, illetve földgázt Oroszország Ukrajnán, kisebb mértékben pedig Norvégia Németországon keresztül exportál Csehországnak.

A közúthálózat hossza az országban 55 653 km,[66] ebből 1177,5 km autópálya. A megengedett legnagyobb sebesség lakott területen 50 km/h, külterületen 90 km/h, autópályán pedig 130 km/h.

Kommunikáció

Csehország az első tíz ország között van az internetes sávszélességet tekintve.[67] Az Európai Unióban 2010-ben itt volt a legtöbb Wi-Fi felhasználó.[68] 2008. Elején több mint 800, jellemzően helyi WISP működött.[69][70] Mindhárom mobiltelefonos szolgáltató, a T-Mobile, Vodafone, Telefónica O2 és az U:fon internetszolgáltató is biztosít GPRS, EDGE, UMTS és CDMA2000 internetelérést is. Az állami tulajdonú Český Telecom lassította a széles sávú internet elterjedését. 2004 elejétől más szereplők is beléphettek a piacra, így felgyorsult az ADSL és SDSL elterjedése. Ez, valamint a Český Telecom privatizációja is hozzájárult a csökkenő ártrendhez.

2006. július 1-jén a Český Telecomot megvásárolta a Spanyolország többségi tulajdonában álló nemzetközi telekommunikációs társaság, a Telefónica csoport. A társaság neve ekkor változott Telefónica O2 Czech Republicra. 2012. áprilisban mind a VDSL, mind az ADSL2+ többféle csomagban is elérhető. A legmagasabb elérhető sebesség 25 Mbit/s volt. A 2 Mbit/s és 120 Mbit/s letöltési sávszélességével egyre inkább teret hódít a kábelen keresztüli internetszolgáltatás.

Turizmus

A vasfüggöny 1989-es leomlása után Prága Európa egyik turisztikailag legvonzóbb városává vált

A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába ment a hatodik legtöbb turista.[71] 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[72] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.[73]

Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma.[73][74] Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését.[74] Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város.[75] Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.[76]

Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně and Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység.

Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik.

Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja.[77]

Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh Sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az "Olomoucký pivní festival" (Olomoucban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál České Budějovicében).

Kultúra

Tudományos élet

A modern kontaktlencse Otto Wichterle és Drahoslav Lím találmánya
A Cseh Tudományakadémia épülete Prágában

Csehországban a tudományos élet nagy hagyományokkal és rengeteg pozitív örökséggel rendelkezik. Az egyetemek, a Tudományos Akadémia és a specializálódott kutatóközpontok összefogásával számos területen értek el eredményeket. Itt találták fel a modern kontaktlencsét, a vércsoport megállapításának módját, és ide kapcsolható a Semtex plasztikbomba megalkotása is. Többek között a következő tudósok éltek és alkottak a mai Csehország területén:

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján a következő csehországi helyszínek szerepelnek:

Videójátékok

Egyes szakértők szerint az ország legnagyobb kulturális exportterméke a videójátékok sorozata. Olyan világszerte elismert videójáték-fejlesztők vannak az országban, mint a Bohemia Interactive, az Amanita Design vagy a Madfinger Games. Itt készültek többek között a következő játékok is: Operation Flashpoint: Cold War Crisis, Mafia: The City of Lost Heaven, Vietcong, Machinarium, Shadowgun, DayZ és a Kingdom Come:Deliverance .[79]

Művészetek

Václav Havel cseh író, politikus
  • Irodalom

A cseh irodalom a csehek által cseh nyelven írt irodalmi alkotások összessége, bár vannak olyan művek is, melyeket leginkább a régmúltban ószlávul, latinul vagy németül írtak. A Cseh földön írt nem cseh származású írók munkáját, mint például Franz Kafka írásait általában nem sorolják a cseh irodalmi alkotások közé, attól függetlenül, hogy az író csehnek vallotta-e magát, vagy sem.

A cseh irodalomnak több történelmi szakasza volt. Ilyen a középkor, a husziták korszaka, az újra katolicizálódás korszaka, a barokk, a XIX. században a felvilágosodás és a nemzeti megújhodás, az avantgard, a kommunizmus és a Prágai Tavasz korszaka, és a kommunizmus utáni korszak irodalma. A cseh kultúrának és ezen belül az irodalomnak legalább kétszer volt jelentős szerepe. Mindkétszer elnyomás alatt éltek, és nem volt lehetőség a vélemények szabad kifejtésére. Ezek az időszakok a XIX. századra, illetve az 1960-as évekre tehetők.

A történelem során a legtöbb nyelvre a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című háborúellenes komikus regényt fordították le csehről. Ezt Karel Steklý két színes filmben is megfilmesítette, melyeket 1956-ban, illetve 1957-ben forgattak.

  • Filmművészet

A prágai Barrandov Studios az ország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb filmstúdiója. Csehországban több olyan helyszín is van, ahol a stúdió szívesen forgat.[80] Prágában a régi Párizs, Berlin és Bács hangulatát keresik a forgatások szereplői. Karlovy Vary látható a 2006-os, Casino Royale című James Bond filmben is.[81] A leghíresebb cseh filmrendezők Miloš Forman és Jiří Menzel.

  • Zene

Csehországban a zene gyökerei több mint 1000 évre, az akkori egyházi zenéig nyúlik vissza. Az első fennmaradt darab a 10. század végén keletkezett, melynek címe Urunk írgalmazz nekünk (Hospodine pomiluj ny). Hosszú múltra tekint vissza a történelmi Csehország, Morávia, valamint Szilézia komolyzenei és népzenei történelme is. A cseh zeneszerzőket és zenészeket már a műzene megjelenéséől nagyon megihlette a népzene. Adam Michna, Jan Dismas Zelenka, Josef Mysliveček, Bedřich Smetana, Leoš Janáček, Antonín Dvořák, Josef Suk, Bohuslav Martinů, Erwin Schulhoff és Petr Eben mind a híresebb cseh zeneszerzők közé tartoznak. A legjelentősebb zenei fesztivál az 1946 óta minden évben megrendezett Prágai Tavasz.

További híres cseh művészek:

Gasztronómia

A Svíčková jellegzetes cseh étel, mely marinált marhahúsból és gombócból áll
A Pilsner Urquell volt a világ első „pilsner” típusú söre

A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Nagyon gyakori a sertés, de a marha és a csirke is népszerű eledel. Lehet találkozni libából, kacsából, nyúlból és vadhúsból készült fogásokkal is. Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot és pontyot szolgálnak fel.

A cseh sörnek igen hosszú a történelme. Az első, ismert sörgyárról 1118-tól maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is öregbíti a termelésnek otthon adó város hírét. Ezek, valamint a máshol gyártott nagyobb márkák mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is, van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Egyre inkább felélénkül az ország déli, bortermelő részén is a turizmus. A középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át termelik meg a déli Morvaországban. A szilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett két cseh likőrmárka is nemzetközileg ismertː a Fernet Stock és a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almás rétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).

Sport

Csehország csapata az 1998-as téli olimpián 1:0 arányban legyőzi Oroszország csapatát, ezzel megszerezve a jégkorong aranyérmét
Lásd még: Cseh férfi jégkorong-válogatott és Cseh labdarúgó-válogatott

Sok cseh ember életének fontos rését képezi a sportolás, akik leginkább a helyi kedvenc csapatoknak vagy egyéni versenyzőknek szurkolnak. Az országban a három legnépszerűbb sportág a jégkorong, a labdarúgás és a sportlövészet.[82] A legnagyobb érdeklődést ezek közül mind a média, mind a támogatók körében az első kettő élvezi. Nagyon népszerű sportágnak számít ezeken kívül a tenisz is. Egyéb gyakran űzött sportágak a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, az atlétika, és a floorball. A cseh férfi jégkorong-válogatott nyerte meg az 1998-as téli olimpia jégkorong versenyszámát, és hatszor nyerték meg a jégkorong-világbajnokságot, ezek közül 1999. és 2001. között hármat megszakítás nélkül hódítottak el. Az ország a nyári olimpiákon 14, a téli olimpiákon öt aranyérmet szerzett.

A sport a patriotizmus egyik legjellemzőbb forrása, ami már napokkal, hetekkel a versenyszámok megrendezése előtt érezhető. A cseh szurkolók körében a legtöbbre tartott sportesemények a jégkorong-világbajnokságok, az olimpiai jégkorongversenyek, a labdarúgó-Európa-bajnokságok, az UEFA-bajnokok ligája versenyei, valamint ezen versenyek selejtezői.[83] Általánosságnak nagy nézettségűnek számít a jégkorong- vagy labdarúgó-válogatott valamennyi mérkőzése, leginkább akkor, ha egy régi riválissal játszanak.

Csehország olyan versenyzőkkel szerepel a teniszmérkőzéseken, mint a 8-szoros Grand Slam győztes Ivan Lendl, a 2010-es wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes döntőse, Tomáš Berdych, a 2011-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes bajnoka, Petra Kvitová, Wimbledon 1998-as győztese, Jana Novotná, a 2011-ben ugyanott párosban győzedelmeskedő Květa Peschke és a 18-szoros Grand Slam győztes Martina Navratilova.

Az egyik kedvelt sportág a csehek körében az egyedül és csapatban is kikapcsolódást nyújtó túrázás, amihez kitűnő terepet biztosítanak a cseh hegységek. A turista szó cseh jelentései között megtaláljuk a túrázót is. is. Ez könnyű szívvel ajánlható a kezdőknek is, mert a több mint 100 éves múltnak köszönhetően jól kitáblázott útvonalak vannak, melyek jelzésrendszere Európa egyik legjobbja. Összességében 40 000 kilométernyi, hosszabb, rövidebb szakaszokból álló, jól kitáblázott túraútvonal hálózza be az országot, így a Cseh-hegységet is.

Ünnepek

Dátum Ünnep Az ünnep neve csehül
január 1. Újév és a függetlenség napja Den obnovy samostatného českého státu; Nový rok
május 1. A munka ünnepe Svátek práce
május 8. A felszabadulás napja Den vítězství
július 5. Szent Cirill és Metód napja Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje
július 6. Husz János napja Den upálení mistra Jana Husa
szeptember 28. Az államalapítás napja (Szt. Vencel napja) Den české státnosti
október 28. Az önálló Csehszlovákia kikiáltásának napja Den vzniku samostatného československého státu
november 17. A szabadság és a demokrácia napja Den boje za svobodu a demokracii
december 24. Szenteste Štědrý den
december 25–26. Karácsony 1. a 2. svátek vánoční

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

  1. ↑ Sok feldolgozása létezik. Szerzőként leginkább František Jan Škroup szerepel ISWC kód alatt00240645195

Jegyzetek

  1. ↑ Czech language. Czech Republic – Official website. A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
  2. ↑ A szlovák nyelvet bizonyos körülmények között hivatalos nyelvnek is lehet tekinteni Csehországban. Ezeket a körülményeket külön törvények szabályozzák. – többek között a következők: 500/2004, 337/1992. Forrás: http://portal.gov.cz. Cited: "Například Správní řád (zákon č. 500/2004 Sb.) stanovuje: "V řízení se jedná a písemnosti se vyhotovují v českém jazyce. Účastníci řízení mohou jednat a písemnosti mohou být předkládány i v jazyce slovenském ..." (§16, odstavec 1). Zákon o správě daní a poplatků (337/1992 Sb.) "Úřední jazyk: Před správcem daně se jedná v jazyce českém nebo slovenském. Veškerá písemná podání se předkládají v češtině nebo slovenštině ..." (§ 3, odstavec 1). http://portal.gov.cz
  3. ↑ Azon állampolgárok, akik az ország területén hosszú ideje, hagyományosan ott élő kisebbségekhez tartoznak, szabadon használhatják nyelvüket a hatóságok és a bíróságok előtt is. (a regisztrált kisebbségek listája itt található A Cseh Köztársaság kormányának nemzeti kisebbségekre vonatkozó irányelve, a belarusz és a vietnámi 2013. július 4-én került fel a listára. Lásd Česko má nové oficiální národnostní menšiny. Vietnamce a Bělorusy). The article 25 of the Czech A csehországi Alapvető Jogok és Alapvető Szabadságok Kartája 25 cikke kimondja, hogy, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek joga van az anyanyelven történő oktatáshoz és, hogy a hatóságok előtt anyanyelvükön járjanak el. Az 500/2004. számú, a közigazgatás szabályokról szóló törvény 16. (4) bekezdése biztosítja a hosszú ideje és szokásosan az ország területén élő kisebbségekhez tartozók számára, hogy a közigazgatási hatóságokhoz saját anyanyelvükön nyújtsák be a kérelmeket. Ha az adott hivatalban nincs senki, aki az adott nyelvet beszélje, a hatóság saját költségére köteles tolmácsok fogadni. A kisebbségek tagjainak jogairól szóló 273/2001 számú törvény 9. paragrafusa szerint a bíróságok előtt is hasonlóan kell eljárni.
  4. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  5. ↑ Population. Czech Statistical Office, 2012. október 19. [2014. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  6. ↑ a b Czech Republic. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  7. ↑ Czech Republic. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
  8. ↑ Human Development Report 2011. United Nations, 2011. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  9. ↑ Gini coefficient of equivalised disposable income (source: SILC). Eurostat Data Explorer. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
  10. ↑ PORTFOLIO.HU - Online gazdasági újság. www.portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  11. ↑ R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graphs 1.5 and 1.6
  12. ↑ Czech absolute record temperature registered near Prague. České noviny. ČTK. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  13. ↑ R. Tolasz, Climate Atlas of Czechia, Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. ISBN 80-244-1626-3, graph 2.9.
  14. ↑ World Weather Information Service - Prague. World Meteorological Organization. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  15. ↑ Praha Climate Normals 1961-1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  16. ↑ „Klaus signs Czech direct presidential election implementing law”, Czech Press Agency, 2012. augusztus 1. (Hozzáférés: 2012. november 7.) 
  17. ↑ „Czechs with few mates”, The Economist, 2007. augusztus 30. (Hozzáférés: 2010. április 25.) 
  18. ↑ The death of the districts, Radio Prague 3 January 2003.
  19. ↑ První předběžné výsledky Sčítání lidu, domů a bytů 2011: Obyvatelstvo podle národnosti podle krajů. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  20. ↑ The History and Origin of the Roma. Romove.radio.cz. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  21. ↑ Green, Peter S.. „British Immigration Aides Accused of Bias by Gypsies”, New York Times, 2001. augusztus 5. (Hozzáférés: 2010. április 25.) 
  22. ↑ a b Foreigners by type of residence, sex and citizenship, Czech Statistical Office, 31 October 2009
  23. ↑ The Holocaust in Bohemia and Moravia. Ushmm.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  24. ↑ The Virtual Jewish Library – Jewish population of Czech republic, 2005
  25. ↑ "PM Fischer visits Israel". Radio Prague. 22 July 2009.
  26. ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ez.html
  27. ↑ http://www.czso.cz/csu/csu.nsf/enginformace/coby032114.docx
  28. ↑ "Press: Number of foreigners in ČR up ten times since 1989". Prague Monitor. 11 November 2009.
  29. ↑ O'Connor, Coilin. „Is the Czech Republic's Vietnamese community finally starting to feel at home?”, Czech Radio, 2007. május 29. (Hozzáférés: 2008. február 1.) 
  30. ↑ Crisis Strands Vietnamese Workers in a Czech Limbo. The New York Times. 5 June 2009.
  31. ↑ "Foreigners working in the Czech Republic Archiválva 2009. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben". Ministry of Foreign Affairs. July 2006.
  32. ↑ Czechs and Bohemians. Encyclopedia of Chicago.
  33. ↑ Czech and Slovak roots in Vienna Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Wieninternational.at
  34. ↑ U.S. Census. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  35. ↑ Richard Felix Staar, Communist regimes in Eastern Europe, Issue 269, p. 90
  36. ↑ Population by religious belief and by municipality size groups. Czech Statistical Office. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
  37. ↑ Population by denomination and sex: as measured by 1921, 1930, 1950, 1991 and 2001 censuses (cseh és angol nyelven). Czech Statistical Office. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  38. ↑ Eurobarometer on Social Values, Science and technology 2005 – page 11 (PDF). (Hozzáférés: 2007. május 5.)
  39. ↑ Social values, Science and Technology (PDF). Eurobarometer, 2005. June. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
  40. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=CZ
  41. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/gdp-growth-annual
  42. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/gdp-per-capita-ppp
  43. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/government-debt
  44. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/government-debt-to-gdp
  45. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/inflation-cpi
  46. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/employment-rate
  47. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/unemployment-rate
  48. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/minimum-wages
  49. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/wage-growth
  50. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators
  51. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators
  52. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/sales-tax-rate
  53. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/czech-republic/indicators
  54. ↑ Getting to know Czech Republic, from Czech.cz Archiválva 2012. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, the official site of the Czech Republic
  55. ↑ World Bank 2007. Web.worldbank.org. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  56. ↑ GDP per capita in PPS. Eurostat. [2013. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
  57. ↑ Stastny, Daniel. "Czech Economists on Economic Policy: A Survey", Econ Journal Watch 7[3]: 275–287, September 2010.[1]
  58. ↑ Czech Republic to join Schengen. The Prague Post, 2006. december 13. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  59. ↑ Finance Ministry backtracks on joining the Euro by 2012. Radio Praha. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 22.)
  60. ↑ Czech government adopts euro adoption plan. EUbusiness, 2007. április 11. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 1.)
  61. ↑ Sparkasse.at (5 August 2008). "Euros in the wallets of the Slovaks, but who will be next?". Sajtóközlemény. Elérés: 21 December 2008. Archiválva 2006. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  62. ↑ OECD.org (PDF). (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  63. ↑ CIA World Factbook
  64. ↑ Transport infrastructure at regional level – Statistics explained. Epp.eurostat.ec.europa.eu. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  65. ↑ Railway Network in the Czech Republic. SZDC.cz. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  66. ↑ (csehül) Roads and Motorways in the Czech Republic Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. RSD.cz (2009).
  67. ↑ Lee Taylor: 'State of the Internet' report reveals the fastest web speeds around the world. news.com.au, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  68. ↑ Openspectrum.info – Czech Republic. Volweb.cz. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  69. ↑ Wi-Fi: Poskytovatelé bezdrátového připojení. internetprovsechny.cz. (Hozzáférés: 2008. március 17.)
  70. ↑ Bezdrátové připojení k internetu. bezdratovepripojeni.cz. (Hozzáférés: 2008. május 18.)
  71. ↑ Tomio Okamura: Praha je 6. nejnavštěvovanější město Evropy – Televize plná Prahy. Metropol.cz. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  72. ↑ Promotion Strategy of the Czech Republic in 2004–2010. Czech Tourism. [2007. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 19.)
  73. ↑ a b Prague sees significant dip in tourist numbers. Radio.cz, 2010. április 21. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  74. ↑ a b Prague mayor goes undercover to expose the great taxi rip-off, 15 January 2005
  75. ↑ Tips on Staying Safe in Prague, myczechrepublic.com
  76. ↑ Czech Republic – Country Specific Information Archiválva 2013. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, U.S. Department of State
  77. ↑ Aquapalace Praha bude největším aquaparkem ve střední Evropě. Konstrukce.cz. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 27.)
  78. ↑ a b Czech.cz – Ingenious inventions Archiválva 2009. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 3 March 2009.
  79. ↑ Pros, Marek: Videohry jsou největší kulturní export Česka, tvrdí odborník. Aktualne.cz
  80. ↑ KFTV. Wilmington Publishing and Information Ltd. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  81. ↑ Czech Film Commission - Karlovy Vary. Czech Film Commission. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  82. ↑ (csehül) Kyša, Leoš. „Počet legálně držených zbraní v Česku stoupá. Už jich je přes 700 tisíc”, ihned.cz, 2011. január 28. (Hozzáférés: 2011. január 28.) 
  83. ↑ Prague's Most Popular Sports

Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, 2003)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia, 2001–2002)
  • Midi világatlasz (Topográf Térképészeti Kft., Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5

További információk

További információkat találhatsz Csehország témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csehország&oldid=22244085”