Andrej Babiš
| Andrej Babiš | |
| Babiš 2025-ben | |
| Csehország 12. és 14. miniszterelnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2025. december 15. | |
| Elnök | Petr Pavel |
| Előd | Petr Fiala |
| Hivatali idő 2017. december 13. – 2021. december 17. | |
| Elnök | Miloš Zeman |
| Előd | Bohuslav Sobotka |
| Utód | Petr Fiala |
| Csehország 12. pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 2014. január 29. – 2017. május 24. | |
| Előd | Jan Fischer |
| Utód | Ivan Pilný |
| Született | 1954. szeptember 2. (72 éves)[1][2][3][4][5] Pozsony[6][5][7] |
| Párt | ANO 2011 (2012–) |
| Szülei | Štefan Babiš |
| Házastársa | Monika Babišová (2017. július 29. – , Stork's Nest) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem |
| Díjak |
|
| Andrej Babiš aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrej Babiš témájú médiaállományokat. | |
Andrej Babiš (Pozsony, 1954. szeptember 2. –) szlovák származású cseh üzletember, politikus; 2017 és 2021 között, illetve 2025 óta Csehország miniszterelnöke.
Babiš a 21. század elején a második leggazdagabb ember a Csehországban. Egyedüli tulajdonosa az Agrofert csoportnak, amelynek korábban vezérigazgatója is volt.[8] A Forbes magazin szerint nettó vagyona mintegy 2,6 milliárd dollár volt 2016-ban.[9]
2017. december 13-án lépett hivatalba Csehország miniszterelnökeként, miután pártja, az ANO megnyerte a parlamenti választást.[10] Első kormánya kisebbségi kormányként működött, majd 2018 júniusától koalícióban kormányzott a Cseh Szociáldemokrata Párttal, külső támogatással a Csehország és Morvaország Kommunista Párt részéről.[11] Kormányzását végigkísérték az összeférhetetlenséggel és korrupcióval kapcsolatos vádak, amelyek miatt tömeges tüntetések zajlottak Prágában és más városokban.[12][13] Az Európai Bizottság több alkalommal vizsgálta Babiš vállalatbirodalmát és az állami támogatások közötti kapcsolatokat.[14][15][16] A legnagyobb kihívást a COVID–19 járvány jelentette, ugyanis a járvány megfékezésére többször vezetett be rendkívüli állapotot, ami bírálatokat váltott ki a parlamenti ellenőrzés korlátozása miatt.[17][18]
A 2021-es csehországi parlamenti választáson az ellenzéki pártok szereztek többséget a képviselőházban, így Babiš nem tudott új kormányt alakítani.[19][20] Hivatalát 2021. december 17-én adta át Petr Fialának.
Babiš a 2023-as cseh elnökválasztás jelöltje volt, azonban a második fordulóban vereséget szenvedett Petr Pavel független jelölttel szemben.[21][22]
A 2025-ös csehországi parlamenti választáson pártja 2017 után újra az első helyen végzett a szavazatok 34,5%-ával.[23][24] 2025. október 27-én Petr Pavel köztársasági elnök hivatalosan is megbízta őt a kormány megalakításával.[25] Miután koalíciós kormányt alakított az SPD-vel és az Autósokkal, Babišt 2025. december 9-én kormányfővé nevezte ki Petr Pavel köztársasági elnök, majd december 15-én hivatalosan is beiktatták tisztségébe.[26][27]
A politikában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Sobotka-kormányban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2014 januárja és 2017 májusa közt cseh pénzügyminiszter és a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes volt a Szociáldemokrata Párt vezette cseh kormánykoalícióban, a Sobotka-kormányban.
Május 24-én pénzügyi szabálytalanságokra hivatkozva Bohuslav Sobotka miniszterelnök felmentette kormányzati tisztségeiből. De Babiš pártja, az ANO 2011 maradt a koalícióban, és jó eséllyel indult a közvéleménykutatások szerint is a 2017. október 20–21-én esedékes parlamenti választáson.[28]
Az ANO-t 2011-ben Babis alapította, a regnáló politikai elit elleni mozgalomként. Babiš 2013 óta Prága egyik képviselője a parlamentben.
A kormányból való eltávolítására hónapokig tartó koalíciós válságot követően került sor, ami azzal kezdődött, hogy Babišt megvádolták: 2012-ben, az Agrofert vezérigazgatójaként elkerülte az adófizetést. Ennek ellenére az egyik legnépszerűbb cseh politikus maradt.[29][30] A 2017 októberi választásokat Babiš pártja nyerte, de csak kisebbségi kormányt tudott alakítani.
Pénzügyminiszteri munkája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pénzügyminisztersége idején több intézkedése komoly vitákat kavart, mint az eladások elektronikus regisztrációja (az EET), és javaslatai a fordított áfa és a vállalatok számára áfa bevallás bevezetésére. Azzal is kritizálták, hogy kemény kezű a kis- és középvállalkozásokkal és az egyéni vállalkozókkal, de elnéző a nagyvállalatokkal szemben, és hogy segíti a tulajdonában álló Agrofertet.[31] Támogatói az állami költségvetési adóbevételek emelkedését emlegetik.
Nyomozás ellene
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2015 decembere óta a cseh rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) is nyomozást folytat Babiš ellen, azzal a gyanúval, hogy egy általa ellenőrzött cég illegálisan mezőgazdasági támogatásokat kapott az Európai Uniótól. 2017. augusztus 17-én a rendőrség mentelmi joga felfüggesztését kérte a Képviselőháztól.[32][33][34] Október 9-én bejelentette, hogy formálisan is megvádolták csalással.[35]
Miniszterelnökként (2017–2021)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kisebbségi kormányát 2017. december 13-án nevezte ki Miloš Zeman államfő. Azonban alig egy hónappal később, 2018. január 16-án a kormány elbukott az első parlamenti bizalmi szavazáson 117–78 szavazattal.[36] Másnap a kormány lemondott, de ügyvezetőként ezután is hatalmon maradt.
A patthelyzet hónapokig elhúzódott, ugyanis a többi parlamenti párt többsége elzárkózott az együttműködéstől, főként a Babiš elleni korrupciós vádak miatt.[37]
2018. június 6-án Miloš Zeman ismét kinevezte miniszterelnöknek, majd hosszas tárgyalásokat követően 2018. június 27-én megalakult a második Babiš-kormány, az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) koalíciójával. A kormányt külső támogatással a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja is segítette a parlamentben, így ez volt az első alkalom 1989 óta, hogy a kommunisták formálisan szerepet kaptak a döntéshozatalban.[38]
Belpolitika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kormány korrupciós ügyei, különösen a Gólyafészek-ügy, valamint a média- és igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok heves társadalmi tiltakozást váltottak ki. A Milion chvilek pro demokracii („Egymillió pillanat a Demokráciáért”) civil mozgalom 2018 és 2019 folyamán rendszeres demonstrációkat szervezett, amelyek egyik fő követelése Babiš távozása volt. A tüntetések több alkalommal is százezres részvételt értek el országszerte.[39][40]
A regnálás első éveiben a kormány gazdasági növekedést és alacsony munkanélküliséget örökölt. A gazdaságpolitika fontos elemei közé tartoztak az állami beruházások, valamint a célzott lakossági és nyugdíj-intézkedések. Azonban a 2020–2021-es COVID-19 pandémia jelentősen befolyásolta a költségvetést: a járvány miatti kiadások és a gazdasági visszaesés deficitet eredményeztek, és a kormány rövid távú támogatási csomagokat vezetett be a vállalkozások és a foglalkoztatás védelmére.[41][42]
A COVID-19 járvány idején a kormány járványügyi intézkedéseket és pénzügyi támogatásokat vezetett be. A járványkezelés azonban számos kritikát váltott ki a felkészültség, a kommunikáció, a tesztelési és egészségügyi kapacitások, valamint az oltási stratégia átláthatósága miatt, ami politikailag is megterhelte a kormányt. A cseh média és a szakértők többször is kifogásolták, hogy a döntések következetlenek voltak, a járványügyi intézkedések késlekedtek, és az egészségügyi rendszer terheltsége miatt a fertőzések és a halálozások magasabbak maradtak, mint amire előzetesen számítottak.[43]
A 2021-es csehországi parlamenti választáson az ellenzéki pártok szereztek a képviselőházban többséget, így Babiš nem tudott új kormányt alakítani. 2021. november 11-én a kormány lemondott, majd december 17-ig ügyvivő miniszterelnök volt Petr Fiala beiktatásáig.[44]
Külpolitika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Babiš külpolitikájának egyik meghatározó eleme volt az Európai Unióval fennálló feszült viszony. 2018 márciusában a kormány elutasította az Európai Unió kötelező menekültkvótáit, megerősítve Csehország hagyományos, szuverenitást hangsúlyozó álláspontját a migráció kérdésében.[45] 2018. novemberében Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Magyarország és Csehország közti kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről Prágában.[46]
2019–2020 között az Európai Bizottság vizsgálatot indított Babiš összeférhetetlensége ügyében, amely a kormány gazdasági és uniós források felhasználásának átláthatóságát érintette.[47][48]
2021 áprilisában a cseh kormány 18 orosz diplomatát utasított ki az országból Vrbětice-ügy miatt, miután a GRU felelősnek bizonyult a 2014-es robbantásokért a Vrbětice-i lőszerraktárban.[49][50] A döntés diplomáciai feszültséget okozott Oroszországgal, ugyanakkor megerősítette Csehország pozícióját az EU és a NATO országai között.[51]
A régiós együttműködés is fontos szerepet játszott Babiš külpolitikájában. A Visegrádi országokkal (V4) folytatott tárgyalások középpontjában az energetikai diverzifikáció, a közlekedési és infrastrukturális összeköttetések fejlesztése, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek összehangolása állt.[52] Ugyanakkor politikai nézeteltérések is rendszeresen előfordultak az együttműködés során, különösen az Európai Unió klímapolitikájának megítélése és az uniós költségvetési tárgyalások során, emiatt sokszor a kompromisszumkereső közvetítő szerepébe került Csehország.[53]
Ellenzéki vezetőként
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután 2021. december 17-én Petr Fiala átvette a miniszterelnöki tisztséget, Andrej Babiš továbbra is az ANO élén maradt. Politikai befolyása továbbra is jelentős maradt, ugyanis pártja a legnagyobb ellenzéki erővé vált a képviselőházban.
2022 márciusában a parlament felfüggesztette Babiš mentelmi jogát a Gólyafészek-ügyben, amelyben EU-s támogatások jogtalan megszerzésével vádolták.[54] 2023 januárjában a prágai városi bíróság felmentette a vádak alól,[55] ám 2025 júniusában a felsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet, és utasította a városi testületet a per újratárgyalására.[56]
2023-ban elindult a cseh elnökválasztáson.[57] Az első fordulóban második helyen végzett 1 952 213 szavazattal (34,99%),[58][59] majd a második fordulóban 2 400 271 szavazattal (41,67%) vereséget szenvedett Petr Pavel független jelölttel szemben.[60][60]
A 2024-es európai parlamenti választás után Orbán Viktorral és Herbert Kickllel közösen megalapította a Patrióták Európáért képviselőcsoportot.[61]
A 2025-ös csehországi parlamenti választások közeledtével Babiš és pártja ismét az élre kerültek a közvélemény-kutatásokban. Programjában hangsúlyos szerepet kaptak a szociális támogatások bővítésére, adócsökkentésre és állami kiadások növelésére vonatkozó ígéretek, miközben élesen bírálta az Európai Unió klíma- és migrációs politikáját.[62] Az október 3–4-én tartott parlamenti választáson Andrej Babiš pártja, az ANO a szavazatok 34,5%-ával az első helyet érte el.[23][24]
Ismét miniszterelnökként (2025–)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Babišt az SPD-vel és az Autósokkal (AUTO) kötött koalíciós kormányalakítást követően, 2025. december 9-én miniszterelnökké nevezte ki Petr Pavel köztársasági elnök.[26][63] Azonban a kormánya hivatalba lépéséhez a miniszterek kinevezésére is szükség volt, így december 15-én vehette át az ország irányítását az ügyvezető miniszterelnöktől, Petr Fialától.[27][64]
2026. január 7-én Babiš bejelentette, hogy Csehország nem kíván közvetlenül cseh állami költségvetési forrásból pénzt fordítani az Ukrajna számára szállított lőszerekkel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésre, és hangsúlyozta, hogy a programnak átláthatónak és korrupciómentesnek kell lennie.[65][66][67]
Magánélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2000-ben szerezte meg a cseh állampolgárságot, ugyanakkor a szlovákot is megtartotta, ugyanis szülei Štefan Babiš és Adriana Babišová szlovák állampolgárok voltak.[68] Politikai pályája során többször hangsúlyozta, hogy magát csehnek tekinti, a 2023-as cseh elnökválasztási kampányban pedig kijelentette: "Nem szlovák vagyok, hanem cseh".[69]
Babiš Prágától nem messze Průhonice-ben él, ahol egy luxusvillát építtetett 2004-ben, és azóta több ingatlant is birtokol a környéken.[70]
Kétszer nősült. Első felesége Beata Adamičová orvos volt, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük: Adriana Bobeková (1979) és Andrej Babiš Jr. (1982).[71] Második felesége egykori titkárnője Monika Babišová volt, akivel az 1990-es évek óta élt együtt, és 2017. április 29-én házasodtak össze.[72][73] Két gyermekük született: Vivien Babišová (2000) és Frederik Babiš (2003).[74] 2024. április 19-én Babiš bejelentette, hogy elválik Monikától.[75]
2025. szeptember 1-jén, Dobrában, a Frýdek-Místek járásban tartott kampányrendezvényen egy férfi mankóval a fején és a hátán megütötte. Babišt ezután kórházba szállították, ahol CT-vizsgálatot végeztek rajta.[76][77]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 14.
- ↑ "www.vlada.cz/en/clenove-vlady/andrej-babis-115426/".
- ↑ "The Fine Art Archive". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2019. november 23.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 23.
- ↑ "Evidence zájmových osob StB". Érdeklődésre számot tartó személyek nyilvántartása.
- ↑ "Končím ve vedení Agrofertu, tvrdí Babiš. Majitelem ale zůstává, sám si podepsal výpověď". Hospodářské noviny (cseh nyelven). iHNED. 2014. január 20. Hozzáférés: 2014. január 21.
- ↑ "Andrej Babis" (angol nyelven). Forbes. Hozzáférés: 2016. december 28.
- ↑ "Andrej Babiš pártja nyerte a cseh választásokat". euronews. 2017. október 21. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Czech government wins confidence vote backed by Communists". Arab News (angol nyelven). 2018. július 12. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Czechs demand Babis quit in largest protest since communism". Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ Gosling, Tim. "'We've had enough': Huge crowds demand Czech PM quits". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ Tait, Robert (2019. február 3.). "Local council's guilty verdict turns up heat on Czech PM Babiš". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Video. Huge protests in Prague demand resignation of Czech PM Andrej Babiš". euronews (angol nyelven). 2019. június 5. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Texts adopted - The conflict of interest of the Prime Minister of the Czech Republic - Thursday, 10 June 2021". www.europarl.europa.eu (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Czech PM Babis defies MPs to extend COVID-19 state of emergency". euronews (angol nyelven). 2021. február 15. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ Hartikainen, Ilana (2021. november 22.). "Authentic Expertise: Andrej Babiš and the Technocratic Populist Performance During the COVID-19 Crisis". Frontiers in Political Science (angol nyelven). 3. doi:10.3389/fpos.2021.734093. ISSN 2673-3145. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) - ↑ "Czech election: Opposition wins surprise majority – DW – 10/09/2021". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Czech Republic: Centre-right coalition defeats ruling ANO party". euronews (angol nyelven). 2021. október 9. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Elnökként térne vissza Orbán cseh barátja az elbukott kormányfői poszt után". telex. 2023. január 13. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- ↑ "Orbán szövetségesét legyőzve az atlantista tábornok nyerte a cseh elnökválasztást". telex. 2023. január 28. Hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- 1 2 "Czechs have decided: ANO Party is the election winner". Radio Prague International (angol nyelven). 2025. október 4. Hozzáférés: 2025. október 4.
- 1 2 "Orbán szövetségese nyerte a cseh választásokat, annyira, hogy elsőre el sem hitte, de így is koalícióra szorul". telex. 2025. október 4. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Babiš alakíthat kormányt Csehországban, aminek Orbán is örülhet". telex. 2025. október 27. Hozzáférés: 2025. október 28.
- 1 2 Nóra, Diószegi-Horváth (2025. december 9.). "Andrej Babišt kormányfővé nevezte ki a cseh államfő". 444. Hozzáférés: 2025. december 9.
- 1 2 "Új időszámítás kezdődik Csehországban". Portfolio.hu. 2025. december 15. Hozzáférés: 2025. december 15.
- ↑ Merkelnél sokkal nagyobbat nyerhetnek a cseh populisták 24.hu, 2017. 09. 25. 19:02
- ↑ "Czech court clears ex-PM's aide in scandal that toppled government" (angol nyelven). Reuters. 2015. május 30. 2015. május 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. május 31.
- ↑ "99 dní do voleb a 9 klíčových témat, o kterých se bude rozhodovat. Vrátí se komunisté do sedla?". Hospodářské noviny (cseh nyelven). 2017. július 13. 2017. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 15.
{{cite news}}: More than one of|accessdate=és|access-date=specified (súgó) - ↑ Spurný, Jaroslav. "Tři miliardy od Babiše pro Babiše". Respekt (cseh nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 3.
- ↑ "Anonymní akcie, dotace, kritika auditorů. Časová osa kauzy Čapí hnízdo". iDNES.cz (cseh nyelven). 2016. március 11. Hozzáférés: 2017. augusztus 10.
- ↑ "Police seek permission to pursue investigation into ANO leader Andrej Babiš" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 10.
- ↑ "Czech police ask parliament to allow prosecution of PM candidate Babis". Reuters. 2017. augusztus 10. Hozzáférés: 2017. augusztus 10.
- ↑ Police charge Czech PM candidate Babis with subsidy fraud reuters.com
- ↑ Muller, Robert (2018. január 16.). "Czech PM Babis battles fraud charges as cabinet loses confidence vote". Reuters (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Előre hozott választás lehet Csehországban | Híradó". hirado.hu. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Megalakult az új cseh kormány, Andrej Babiš ismertette prioritásaikat". Infostart.hu. 2018. június 27. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Több ezren tüntettek a cseh miniszterelnök lemondásáért Prágában". hvg.hu. 2018. november 16. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ Dániel, Rényi Pál (2019. június 16.). "„Nem akarunk Orbán-féle nacionalizmust Csehországban"". 444. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "The Government's Response to the Pandemic an Overview of Measures Related to the COVID-19 Pandemic in the Czech Republic in 2020 and 2021". Statistics (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Direct impacts of the Covid-19 pandemic on the Czech economy - Czech National Bank". www.cnb.cz. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ Kubaniova, Eva (2022. szeptember 27.). "Trust Me, I'm a Populist: Disease, Expertise and Andrej Babis". Balkan Insight (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Lemondott az Andrej Babiš vezette cseh kormány". Szabad Európa. 2021. november 11. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Babiš: Csehország nem fogad be menekülteket". Mandiner. 2018. március 1. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ Felvidék.ma (2018. november 30.). "Orbán: új dimenzióba léptek a magyar-cseh kétoldalú kapcsolatok". Felvidék.ma. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "European Commission audit report finds Czech Prime Minister has…". Transparency.org (angol nyelven). 2019. december 4. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ LatteCreative (2020. június 19.). "Following European Parliament resolution, the Czech government must finally act on PM's conflict of interest". Transparency International EU (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Oroszország ellenségeire csap le a portyázó 29155-ös halálosztag". euronews. 2021. április 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ Márk, Herczeg (2021. április 22.). "Csehország további orosz diplomatákat utasít ki". 444. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Belarus denounces Czech expulsion of its diplomat". Reuters (angol nyelven). 2025. szeptember 9. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.
- ↑ "Hungary and Czech Republic initiate V4 energy research platform". Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "Transformation of Energy Resources in the Visegrad Group: Strategies, Results, and Climate Effectiveness". Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "Újra vádat emeltek Andrej Babiš volt cseh kormányfő ellen". telex. 2022. március 21. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "A volt cseh kormányfőt, a most elnökjelölt Babišt felmentették egy 50 millió koronás csalási ügyben". telex. 2023. január 9. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Andrej Babiš, a cseh ellenzéki ANO elnöke politikai pernek tartja a Gólyafészek-ügy felújítását | Vajdaság MA". www.vajma.info. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Andrej Babiš volt kormányfő is indul a cseh államfőválasztáson". telex. 2022. október 30. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Výsledek volby". Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Nincs új cseh államfő az első körben, Orbán szövetségese egy hajszállal második". telex. 2023. január 14. Hozzáférés: 2025. október 4.
- 1 2 "Orbán szövetségesét legyőzve az atlantista tábornok nyerte a cseh elnökválasztást". telex. 2023. január 28. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Harmadik legnagyobbként megalakult a Fidesszel a Patrióták Európáért EP-frakció". telex. 2024. július 8. Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ Hovet, Jason (2025. szeptember 29.). "Populist Czech vote frontrunner Babis's lavish spending plans could jolt budget". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 4.
- ↑ "Babiš letette a miniszterelnöki esküt, a világ legjobb helyévé akarja tenni Csehországot". telex. 2025. december 9. Hozzáférés: 2025. december 9.
- ↑ "Kinevezték az Andrej Babiš vezette új kormány minisztereit - szlovákiai magyar lesz a kormányhivatal vezetője | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál". ujszo.com. 2025. december 15. Hozzáférés: 2025. december 15.
- ↑ "Andrej Babis: a béke kulcsa nem Európában, hanem Washingtonban van". Infostart.hu. 2026. január 7. Hozzáférés: 2026. február 9.
- ↑ Reuters, Thomson. "Czech-led ammunition programme for Ukraine can continue, PM says". KELO-AM (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. február 9.
{{cite web}}:|last=has generic name (súgó) - ↑ "Babiš' U-turn: Czechia to keep ammunition scheme for Ukraine". Hozzáférés: 2026. február 9.
- ↑ DNES, Marek Pražák, MF (2001. december 19.). "Babiš - nový magnát č. 1". iDNES.cz. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Boubínová, Markéta (2022. december 10.). "„Kandidát má být hodný." Babišova kampaň mezi Ukrajinou, máslem a vypalováním uší". Deník N (cseh nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "Babišovy Průhonice: Co všechno vlastní v prestižní lokalitě bývalý premiér, zachytil objektiv fotoaparátu. O ceně domu politika promluvil makléř". Život v Česku (cseh nyelven). 2022. szeptember 4. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ Pergler, Tomáš (2014). Babiš : příběh oligarchy (in Czech) (První vydání ed.). Prague: Mladá fronta. ISBN 9788020434456.
- ↑ "Monika Babišová: Ženská ve čtyřiceti je podle mě na vrcholu - Novinky". www.novinky.cz (cseh nyelven). 2015. január 18. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "ANO leader Babiš marries his long-term partner Monika | Prague Monitor". www.praguemonitor.com (angol nyelven). 2018. július 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ Matějů, Pavla (2014. május 26.). "Monika Babišová: S Andrejem jsem 20 let, přitom se prý k sobě nehodíme". iDNES.cz. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "„Naše cesty se rozdělují." Andrej Babiš se po 30 letech rozchází s Monikou - Seznam Zprávy". www.seznamzpravy.cz (cseh nyelven). 2024. április 19. Hozzáférés: 2025. szeptember 30.
- ↑ "Kórházba szállították Andrej Babišt, miután megütötték egy kampányrendezvényen". telex. 2025. szeptember 1. Hozzáférés: 2025. október 5.
- ↑ "Megtámadták Andrej Babiš volt cseh miniszterelnököt, kórházba vitték". Szabad Európa. 2025. szeptember 1. Hozzáférés: 2025. október 5.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Andrej Babiš című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.