Miloš Zeman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miloš Zeman
Zeman M 1.JPG
Csehország 3. elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2013. március 8.
Elnök Václav Havel
Előd Václav Klaus
Csehország 3. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 17.2002. július 12.
Előd Josef Tošovský
Utód Vladimír Špidla

Született 1944szeptember 28. (72 éves)
Kolín, Flag of Bohmen und Mahren.svg Cseh–Morva Protektorátus
Párt Kommunista Párt (1968–70)
Cseh Szociáldemokrata Párt (1992–2007)
Polgári Jogok Pártja – Zemanék (2009–)

Házastársa Ivana Zemanová
Gyermekei
  • Kateřina Zemanová
  • David Zeman
Foglalkozás
  • politikus
  • közgazdász
Iskolái Prágai Közgazdasági Egyetem

Díjak
  • Fehér Oroszlán-rend (2013. március 8.)
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend (2013. március 8.)
  • Order of al-Hussein bin Ali (Ammán, 2015. február 11., II. Abdullah jordán király)
  • Order of the White Double Cross (Prága, 2014. május 27., Ivan Gašparovič)
  • Bundesverdienstkreuz (Prága, 2014. május 5., Joachim Gauck)
  • Fehér Sas-rend (Prága, 2016. március 15., Andrzej Duda)
  • Order 8-September (Szkopje, 2016. szeptember 6., Gjorge Ivanov)
  • Order for Exceptional Merits (Prága, 2016. február 18., Borut Pahor)

Miloš Zeman aláírása
Miloš Zeman aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miloš Zeman témájú médiaállományokat.

Miloš Zeman (Kolín, 1944. szeptember 28. – ) cseh közgazdász, politikus, 1998 és 2002 között miniszterelnök, 2013-ban az első közvetlen államfőválasztáson Csehország elnökévé választották a parlamenten kívüli Polgári Jogok Pártja – Zemanék színeiben. 1992 és 2007 között a Cseh Szociáldemokrata Párt párt tagja volt, 1993–2001-es időszakban pedig a párt vezetője.

Élete[szerkesztés]

1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban, a Cseh–Morva Protektorátusban. 1968-ban lépett be a Kommunista Pártba a prágai tavasz idején. A Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulását nyíltan elítélte, így 1970-ben kizárták a pártból.[1]

Neve először akkor vált ismertté, amikor 1989-ben megjelent Prognosztika és peresztrojka című írása a prágai Technicky magazín lapban. Ebben a szocialista gazdaságpolitikát bírálta.[2] Az éles kritikája botrányt okozott, és elveszítette állását is.[1] A novemberi forradalom után parlamenti képviselő lett, majd 1993-ban a Szociáldemokrata Párt vezetője.[2]

Az 1998-as választási győzelem után négy évig Csehország miniszterelnöke lett.[2] Zeman ekkor megkötötte a híres „ellenzéki szerződés”-t Václav Klausszal, ami alapján bizonyos posztok megszerzéséért cserébe a Polgári Demokratikus Párt nem buktatta meg Zeman kisebbségi kormányát. A szerződés azóta is sok kritika tárgya.[1][3] Miniszterelnöksége sikeresnek mondható, ám több korrupciós ügy köthető ehhez az időszakhoz, például Stanislav Gross hirtelen meggazdagodása. Zeman akkor védelmébe vette belügyminiszterét, ám ezt később legnagyobb tévedésének nevezte.[1]

2001 áprilisában Vladimír Špidla váltotta a Szociáldemokrata Párt élén.[4] Zeman ekkor visszavonult a politikától és vidékre költözött. Alig egy év múlva, 2003-ban visszatért a politikai életbe és jelölték az elnökválasztáson, ám elveszítette azt Václav Klausszal szemben, pártja belviszályai miatt. Ezután a pártvezetés éles kritikusa lett.[2] 2007. március 31-én kilépett a Szociáldemokrata Pártból, miután összekülönbözött annak akkori vezetőjével, Jiří Paroubekkel. 2009 októberében megalapította a Polgári Jogok Pártja – Zemanék pártot. 2013-ban ennek a pártnak a színeiben nyerte meg az első közvetlen államfőválasztást. Március 8-án, Václav Klaus hivatali idejének lejárta után lépett hivatalba.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Miloš Zeman lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. Parameter.sk, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  2. ^ a b c d Milos Zeman lesz az új cseh elnök. Origo, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  3. Bohumil Dolezal: Csehország a választások után. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  4. Miloš Zeman. novinky.cz. (Hozzáférés: 2013. január 22.)