Josef Mysliveček

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Josef Mysliveček
Myslivecek josef1.jpg
Életrajzi adatok
Született 1737. március 9.
Prága
Elhunyt 1781. február 4. (43 évesen)
Róma
Iskolái Philharmonic Academy of Bologna
Pályafutás
Műfajok
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Mysliveček témájú médiaállományokat.

Josef Mysliveček (Prága, 1737. március 9.Róma, 1781. február 4.) cseh zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart barátja volt.

Élete[szerkesztés]

Egy molnár fia volt. 1744-től filozófiát és irodalmat tanult ikertestvérével együtt a prágai egyetemen. Később zeneszerzői tanulmányokat kezdett Franz Johann Habermann (1706-1783) irányításával, valamit orgonázni tanult Josef Segernél (1716–1782). Örökségéről lemondott testvére javára; hegedűsként kereste kenyerét.

Első művét, a Vincenz von Waldstein grófnak szentelt hat szimfóniát, amelyeket az év első hat hónapjáról nevezett el, 1763-ban hozta nyilvánosságra.

1763 novemberében Waldstein gróf támogatásával Velencébe utazott és Giovanni Pescetti (1706-1766) mellett tanult komponálást. Első színpadi művét, a Semiramide-ot, 1765-ben Bergamóban adták elő. Az olaszok a számukra kimondhatatlan neve miatt az „Il Boemo“-nak („a cseh”) hívták.

Hamarosan a legjobban fizetett operaszerzővé vált Itáliában. Híre Európa-szerte elterjedt; 18 operáját lemásolták a portugál udvar számára; műveit Párizsban, Londonban, Amszterdamban kinyomtatva is megjelentették, ami akkoriban még nem volt magától értetődő. Viszonya alakult ki a kor ünnepelt énekesnőjével, Caterina Gabriellivel (La Gabrielli).

Mozarttal először 1770-ben találkozott Bolognában, akivel jóbaráti kapcsolatba került. A 19 évvel fiatalabb Mozart néhány művében határozottan kimutatható az ugyancsak nagyon termékeny Myslivecek (26 opera mellett számtalan egyéb zeneművet jegyzett) hatása.[1]

1775-ben mutatkoztak nála először a szifilisz szimptómái. Csillaga művészi és pénzügyi szempontból is lehanyatlott, a további sikerek elkerülték, anyagi gondokkal küzdött. Az akkoriban gyógyíthatatlan betegség fokozatosan felőrölte testét. Orrát az orvosok eltávolították, ezzel próbálva megállítani a betegség előrehaladását. Szegényen, elfeledve halt meg Rómában. Sir Brady, egy angol barátja és tanítványa temettette el a római San Lorenzo in Lucina templomban, ahol ma is látható a síremléke.

Irodalom[szerkesztés]

Lindner András (2011. október 15.). „Jegyezték egymást”. HVG, 44-45. o.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lindner, i. m. 45. old.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Josef Mysliveček című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.