Csehszlovák Huszita Egyház
| Csehszlovák Huszita Egyház (Církev československá husitská) | |
.jpg) | |
| A prágai Szent Miklós templom, előtte pedig az „egyházalapító”, Husz János szobra | |
| Egyéb elnevezések | CČSH, CČH |
| Vallás | Kereszténység |
| Felekezet | Huszita |
| Lelkészi vezető | Tomáš Butta |
| Tisztsége | Pátriárka |
| Alapítva | 1920. január 8. |
| Alapító | Karel Farský |
| Ország |  Csehország Szlovákia |
| Székhely | Dejvice |
| A Csehszlovák Huszita Egyház weboldala | |
A Csehszlovák Huszita Egyház (csehül: Církev československá husitská, CČSH, CČH) egy keresztény egyház, amely az első világháborút követően vált ki a Katolikus egyházból Csehszlovákiában. Hagyományait a huszita reformátorokhoz vezeti vissza, elődjének pedig Husz Jánost tekinti; saját magát neo-huszitának írja le. Liturgiája, teológiája egyaránt tartalmaz elemeket a protestantizmusból, katolicizmusból, ortodoxiából és nacionalizmusból.[1] Az egyházat annak kezdetén nagyon támogatta a Csehszlovákia első elnöke, Tomáš Garrigue Masaryk.[2][3]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A CČSH elődje a Jednota (katolikus papokat tömörítő unió) volt, amelyet 1890-ben alapítottak modernista reformátorok a Római katolikus egyházban többek között azért, hogy a liturgia anyanyelven szóljon és hogy a cölibátus ne kötelező, hanem választható legyen. A radikális mozgalom végül elszakadt Rómától és 1919 karácsonyán számos csehszlovák templomban csehül mutatták be az ünnepi szentmiséket. 1920. január 8-án aztán megalakult a CCH, aminek első pátriárkája dr. Karel Farský lett, aki a liturgiát is szerezte. Az egyház taglétszáma hamarosan rohamosan nőni kezdett: az első háború utáni, 1921-ben tartott csehszlovák népszámlálás szerint 523.232 ember tartozott az egyházhoz a mai Csehország területén. 1930-ra még több tagja lett és ezzel Bohémia számos részén az elsődleges vallás lett; Moráviában kevésbé volt elterjedt.[4] 1950-ben, a kommunista uralom kezdetén már majdnem egymillió tagja volt. Az ezt követő évtizedekben a népszámlálásokon nem tértek ki a vallási hovatartozásra, de gyaníthatóan ekkor kezdett a taglétszám zuhanni: 1991-re közel 178 ezer, 2001-re alig 100 ezer, 2011-re pedig már csak alig 40.000 ember maradt.[5][6]
Egészen 1971-ig Csehszlovák Egyházként volt ismeretes. Az egyház feje továbbra is a pátriárka címet viseli. Manapság az egyház taglétszámát 100.000 és 180.000 közé becsülik, többségében Csehországban, kis részben Szlovákiában. 304 plébánia található 5 egyházmegyében (Prága, Plzeň, Hradec Králové, Brno, Olomouc) Csehországban, három kongregáció pedig a Pozsonyi Egyházmegyében. Közel 266 lelkész áll aktív szolgálatban, akikből 130 nő. A lelkésznövendékeket a prágai Károly Egyetem Huszita Teológia karán képzik.[7]
Teológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az egyház tanításait visszavezeti az egyházatyákhoz, az első hét ökumenikus zsinathoz, Szent Cirill és Szent Metód munkásságához és a protestáns hagyományokhoz, elsősorban az ultraqistákhoz és a táboritákhoz. A katolikusokhoz, ortodoxokhoz és anglikánokhoz hasonlóan hét szentséget ismernek el. A lutheránus és presbiteriánus egyházakkal hasonlóan elfogadja a hívő egyéni útkeresését (szemben a katolikus egyházzal), nőket szentel lelkésszé és egyaránt támogatja a laikusok részvételét az egyház vezetésében. Az istentisztelet középponti eleme a liturgia, amely két formában létezik: mindkettő a Római katolikus szentmise szövegéből jött, de tartalmaz elemeket Luther német miséjéből és az ultraqista miséből is. A szentek tiszteletét nem gyakorolják, ennek ellenére néhány templomban szentképek is találhatóak, ám kizárólag dekorációs céllal. Az 1920 után épült templomokban jóformán egyáltalán nem találhatóak ilyenek; ama kevésben pedig, ahol mégis van, ott elsősorban Jézust vagy Husz Jánost ábrázolják. Az egyház ikonográfiájának legfőbb része a kehely, amit általában vörös színnel ábrázolnak, mintahogy a 15-ik századi huszita zászlókon is látható volt[8] – többek között ezért is nevezik őket magyarul helytelenül kelyheseknek is. Husz János tanításának egyik fontos tétele volt, miszerint a szentáldozást a római egyház gyakorlatától eltérően kétszín alatt kell végezni. Mivel a Szent Vér kiszolgáltatása már akkoriban sem volt gyakori, Husz pedig ezt szorgalmazta, így vált a kehely a husziták jelképévé.
Ökumenizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kezdetekben szoros kapcsolatot ápolt a Szerb ortodox egyházzal és az ókatolikusokkal, valamint az unitárusokkal, ám az 1958-ban elfogadott hitvallása már a Nicea-konstantinápolyi credo volt.
Az egyház tagja az Egyházak Világtanácsának, a Csehországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának és a Protestáns Egyházak Európai Közösségének.
Kapcsolata más egyházakhoz szívélyes, de a római egyházzal szemben feszült. 1999 áprilisában kinevezték az első női püspököt (Jana Šilerová), amely ellen az akkori katolikus érsek, Miloslav Vlk azzal támadott, hogy a szentelés meggyengítheti az egyházközi kapcsolatokat.[9] Nem sokkal később a római egyház hivatalos állásfoglalásban távolodott el az érsek kijelentésétől, sőt, 2000-ben történő szentelésekor a katolikusok is képviseltették magukat.[10][11]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "The Czechoslovak Hussite Church - Basic Information". ccsh.cz. 2007. július 13. Hozzáférés: 2017. február 28.
- ↑ Butta, Tomáš (2010). "Vztah CČSH k osobnosti T. G. Masaryka a jeho pojetí náboženství". Církev československá husitská (cseh nyelven). Hozzáférés: 2016. november 24.
- ↑ "Masarykův vztah k náboženství" (cseh nyelven). rozhlas.cz. Hozzáférés: 2016. július 18.
- ↑ Srb, Vladimír (1998). "Tisíc let obyvatelstva v českých zemích". snem.cirkev.cz. Hozzáférés: 2016. november 24.
- ↑ "Katalog produktů | ČSÚ". Czso.cz. 2014. október 24. Hozzáférés: 2015. november 21.
- ↑ "Úvodní stránka | SLDB 2011" (PDF). Czso.cz. 2014. november 14. 2013. november 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 21.
- ↑ "Czech Republic: Hussite Church History Mirrors That Of Nation". www.rferl.org. 2001. november 7. Hozzáférés: 2016. november 24.
- ↑ "Czechoslovak Hussite Church". oikoumene.org. 2014. november 14. Hozzáférés: 2016. november 24.
- ↑ "News: The Prague Post Online". 2003. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 21.
- ↑ "World scan: Jana Silerova, Eastern Europe's first woman bishop". The Lutheran. 12 (7). 1999. július.
- ↑ Luxmoore, Jonathan (2001). "Eastern Europe 1997–2000: a Review of Church Life". Religion, State & Society. 29 (4): 305–330 [p. 327]. doi:10.1080/09637490120112465.
