Csehszlovák Huszita Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csehszlovák Huszita Egyház
(Církev československá husitská)
A prágai Szent Miklós templom, előtte pedig az "egyházalapító", Husz János szobra
A prágai Szent Miklós templom, előtte pedig az "egyházalapító", Husz János szobra

Egyéb elnevezések CČSH, CČH
Vallás Kereszténység
Felekezet Huszita
Lelkészi vezető Tomáš Butta
Tisztsége Pátriárka
Alapítva
Alapító Karel Farský
Ország Csehország

A Csehszlovák Huszita Egyház (csehül: Církev československá husitská, CČSH, CČH) egy keresztény egyház, amely az I. világháborút követően vált ki a Katolikus egyházból az akkori Csehszlovákiában. Hagyományait a huszita reformátorokhoz vezeti vissza, elődjének pedig Husz Jánost tekinti; saját magát neo-huszitának írja le. Liturgiája, teológiája egyaránt tartalmaz elemeket a protestantizmusból, katolicizmusból, ortodoxiából és nacionalizmusból.[1] Az egyházat annak kezdetén nagyon támogatta a Csehszlovákia első elnöke, Tomáš Garrigue Masaryk.[2][3]

Történet[szerkesztés]

A CČSH elődje a Jednota (katolikus papokat tömörítő unió) volt, amelyet 1890-ben alapítottak modernista reformátorok a Római katolikus egyházban többek között azért, hogy a liturgia anyanyelven szóljon és hogy a cölibátus ne kötelező, hanem választható legyen. A radikális mozgalom végül elszakadt Rómától és 1919 karácsonyán számos csehszlovák templomban csehül mutatták be az ünnepi szentmiséket. 1920. január 8-án aztán megalakult a CCH, aminek első pátriárkája Dr. Karel Farský lett, aki a liturgiát is szerezte. Az egyház taglétszáma hamarosan rohamosan nőni kezdett: az első háború utáni, 1921-ben tartott csehszlovák népszámlálás szerint 523.232 ember tartozott az egyházhoz a mai Csehország területén. 1930-ra még több tagja lett és ezzel Bohémia számos részén az elsődleges vallás lett; Moráviában kevésbé volt elterjedt.[4] 1950-ben, a kommunista uralom kezdetén már majdnem egymillió tagja volt. Az ezt követő évtizedekben a népszámlálásokon nem tértek ki a vallási hovatartozásra, de gyaníthatóan ekkor kezdett a taglétszám zuhanni: 1991-re közel 178 ezer, 2001-re alig 100 ezer, 2011-re pedig már csak alig 40.000 ember maradt.[5][6]

Egészen 1971-ig Csehszlovák Egyházként volt ismeretes. Az egyház feje továbbra is a pátriárka címet viseli. Manapság az egyház taglétszámát 100.000 és 180.000 közé becsülik, többségében Csehországban, kis részben Szlovákiában. 304 plébánia található 5 egyházmegyében (Prága, Plzeň, Hradec Králové, Brno, Olomouc) Csehországban, három kongregáció pedig a Pozsonyi Egyházmegyében. Közel 266 lelkész áll aktív szolgálatban, akikből 130 nő. A lelkésznövendékeket a prágai Károly Egyetem Huszita Teológia karán képzik.[7]

Teológia[szerkesztés]

Az egyház jelképe

Az egyház tanításait visszavezeti az egyházatyákhoz, az első hét ökumenikus zsinathoz, Szent Cirill és Szent Metód munkásságához és a protestáns hagyományokhoz, elsősorban az ultraqistákhoz és a táboritákhoz. A katolikusokhoz, ortodoxokhoz és anglikánokhoz hasonlóan hét szentséget ismernek el. A lutheránus és presbiteriánus egyházakkal hasonlóan elfogadja a hívő egyéni útkeresését (szemben a katolikus egyházzal), nőket szentel lelkésszé és egyaránt támogatja a laikusok részvételét az egyház vezetésében. Az istentisztelet középponti eleme a liturgia, amely két formában létezik: mindkettő a Római katolikus szentmise szövegéből jött, de tartalmaz elemeket Luther német miséjéből és az ultraqista miséből is. A szentek tiszteletét nem gyakorolják, ennek ellenére néhány templomban szentképek is találhatóak, ám kizárólag dekorációs céllal. Az 1920 után épült templomokban jóformán egyáltalán nem találhatóak ilyenek; ama kevésben pedig, ahol mégis van, ott elsősorban Jézust vagy Husz Jánost ábrázolják. Az egyház ikonográfiájának legfőbb része a kehely, amit általában vörös színnel ábrázolnak, mintahogyan a 15-ik századi huszita zászlókon is látható volt[8] - többek között ezért is nevezik őket magyarul helytelenül kelyheseknek is. Husz János tanításának egyik fontos tétele volt, miszerint a szentáldozást a római egyház gyakorlatától eltérően kétszín alatt kell végezni. Mivel a Szent Vér kiszolgáltatása már akkoriban sem volt gyakori, Husz pedig ezt szorgalmazta, így vált a kehely a husziták jelképévé.

Ökumenizmus[szerkesztés]

A kezdetekben szoros kapcsolatot ápolt a Szerb ortodox egyházzal és az ókatolikusokkal, valamint az unitárusokkal, ám az 1958-ban elfogadott hitvallása már a Nicea-konstantinápolyi credo volt.

Az egyház tagja az Egyházak Világtanácsának, a Csehországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának és a Protestáns Egyházak Európai Közösségének.

Kapcsolata más egyházakhoz szívélyes, de a római egyházzal szemben feszült. 1999. áprilisában kinevezték az első női püspököt (Jana Šilerová), amely ellen az akkori katolikus érsek, Miloslav Vlk azzal támadott, hogy a szentelés meggyengítheti az egyházközi kapcsolatokat.[9] Nem sokkal később a római egyház hivatalos állásfoglalásban távolodott el az érsek kijelentésétől, sőt, 2000-ben történő szentelésekor a katolikusok is képviseltették magukat.[10][11]

Források[szerkesztés]

  1. The Czechoslovak Hussite Church - Basic Information. ccsh.cz, 2007. július 13. (Hozzáférés: 2017. február 28.)
  2. Butta, Tomáš: Vztah CČSH k osobnosti T. G. Masaryka a jeho pojetí náboženství (cs-CZ nyelven). Církev československá husitská , 2010. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  3. Masarykův vztah k náboženství (czech nyelven). rozhlas.cz. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  4. Srb, Vladimír: Tisíc let obyvatelstva v českých zemích. snem.cirkev.cz, 1998. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  5. Katalog produktů | ČSÚ. Czso.cz, 2014. október 24. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  6. Úvodní stránka | SLDB 2011. Czso.cz, 2014. november 14. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  7. Czech Republic: Hussite Church History Mirrors That Of Nation. www.rferl.org, 2001. november 7. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  8. Czechoslovak Hussite Church. oikoumene.org, 2014. november 14. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  9. News: The Prague Post Online. [2003. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  10. (1999. július 1.) „World scan: Jana Silerova, Eastern Europe's first woman bishop”. The Lutheran 12 (7).  
  11. Luxmoore, Jonathan (2001). „Eastern Europe 1997–2000: a Review of Church Life”. Religion, State & Society 29 (4), 305–330 [p. 327]. o. DOI:10.1080/09637490120112465.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons:Category:Czechoslovak Hussite Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehszlovák Huszita Egyház témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]