„Újfehértó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Kapcsolódó szócikkek: {{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei}} -> {{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései}} AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor: 20. sor:
| KSH kód = 26611
| KSH kód = 26611
}}
}}
'''Újfehértó''' egy [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]] fekvő [[város]] a [[Nagykállói kistérség]]ben. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében [[Nyíregyháza]], [[Mátészalka]] és [[Kisvárda]] után.

'''Újfehértó''' egy [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]] fekvő [[város]] a [[Nagykállói kistérség]]ben. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.
[[Fájl:Díszkút.újfehértó.jpg|bélyegkép|Városközpont háttérben a Múzemmal.]]
[[Fájl:Díszkút.újfehértó.jpg|bélyegkép|Városközpont háttérben a Múzemmal.]]
[[File:Városháza újfehértó 2.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Városháza újfehértó.jpg|thumb|A városháza épülete]]
[[File:Városháza újfehértó.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Újfehértó látkép.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Újfehértó látkép.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Újfehértó.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Újfehértó.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Városi uszoda újfehértó 1.jpg|thumb|Újfehértó]]
[[File:Városi uszoda újfehértó 1.jpg|thumb|Városi uszoda]]
[[File:Városi uszoda újfehértó 2.jpg|thumb|Újfehértó]]



== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Nyíregyháza|Nyíregyházától]] körülbelül 16 kilométerrel délre, [[Debrecen]]től 35 kilométerrel északra, a [[Nyírség]] [[Hajdúság]] felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést [[Szikes tó|szikes tavak]] övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.
[[Nyíregyháza|Nyíregyházától]] körülbelül 16 kilométerrel délre, [[Debrecen]]től 35 kilométerrel északra, a [[Nyírség]] [[Hajdúság]] felé eső peremén fekszik. A [[19. század]] nyolcvanas évtizedéig a települést [[Szikes tó|szikes tavak]] övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.


=== Megközelítése ===
=== Megközelítése ===
117. sor: 113. sor:


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései }}
{{Nagykállói kistérség}}

{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}


{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
| Északnyugat = [[Kálmánháza]]
| Északnyugat = [[Kálmánháza]]
134. sor: 124. sor:
| Délkelet = [[Bököny]]
| Délkelet = [[Bököny]]
}}
}}

{{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései}}
{{Nagykállói kistérség}}
{{portál|Magyarország|-|Földrajz}}


{{DEFAULTSORT:Ujfeherto}}
{{DEFAULTSORT:Ujfeherto}}

A lap 2013. szeptember 29., 17:39-kori változata

Újfehértó
A város főtere
A város főtere
Újfehértó címere
Újfehértó címere
Újfehértó zászlaja
Újfehértó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
KistérségNagykállói
Jogállásváros
PolgármesterNagy Sándor[1]
Irányítószám4244
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség12 218 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség94,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület140,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 41′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 41′
Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Újfehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Újfehértó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő város a Nagykállói kistérségben. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.

Városközpont háttérben a Múzemmal.
A városháza épülete
Újfehértó
Újfehértó
Városi uszoda

Fekvése

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése

Közúton a 4-es főúton; vonattal a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonalon.

A terület uralkodó talajtípusai

  • Folyóvízi üledék
  • Futóhomok
  • Löszös homok
  • Szikes löszös homok

Éghajlata

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthory család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él itt.

Címere

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdu vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdu családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy az 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya a hajduk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai

Nevezetességei

  • Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
  • Városi Múzeum
  • A református templom az 1754-as években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek

munkájának eredményeként a görög katolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései

  • Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
  • Autóbuszváróhelyek építése.
  • Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
  • "THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
  • Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.

Itt született híres emberek

Képgaléria

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek

Kálmánháza Nyíregyháza-dél Nagykálló-délnyugat
Hajdúdorog

Észak
Nyugat  Újfehértó-CENTRUM  Kelet
Dél

Geszteréd
Hajdúböszörmény Téglás Bököny