Ugrás a tartalomhoz

Ajak (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 13., 00:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Az „Ajak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ajak (egyértelműsítő lap).
Ajak
Ajak címere
Ajak címere		 Ajak zászlaja
Ajak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásváros
PolgármesterKerekes Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4524
Körzethívószám45
Testvértelepülései
Lista
Tiszacsernyő
Népesség
Teljes népesség3272 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség149,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″
Ajak (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Ajak
Ajak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ajak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ajak város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén fekszik. A település egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik. A legközelebbi város Kisvárda (6 km). További közeli települések: Anarcs, Gyulaháza, Nyírtass, Pátroha, Rétközberencs.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Története

Emlékkő

Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése az 1270-ből való Ayac, ami az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba. A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.

A faluban a 19. században kétszer is (1831, 1873) kolerajárvány pusztított.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Hagyományok

A település meglehetősen híres népviseletéről. Érdekesség, hogy már a gyermek születésétől kezdődően megvoltak a „szigorú szabályok” az öltözködést illetően, mely a gyermek 4 éves koráig nemtől független volt. Ezután természetesen nemenként és korosztályonként változott; színében egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak. Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt. Azonban az ajaki ruhát csak a településen belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt az ún. idegenes ruhában tették. A vasárnapi mise „kötelező” volt. A háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak egész utcát betöltő menetükkel a templomba.

Hagyományai voltak-vannak a faluban a szövésnek is: az ún. retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták voltak az elterjedtek, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. A faluban az ünnepi kendőt (kakasos és kelyhes minta váltakozva) általában csak kevesen tudták elkészíteni, generációnként egy-két ember.

Ma a hagyományőrzésről az óvoda, iskola illetve citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.

Nevezetességei

Emlékművek

  • a második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve (1989)
  • a település 700 éves évfordulójára készült emlékmű (1993)
  • Millenniumi emlékmű (2000, hivatalos átadás 2001-ben)

A településről eddig megjelent művek

  • Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet
  • Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon
  • Varga Gyula: Az ajaki leánytánc
  • Kiss Lajos: A régi rétköz (ajaki dülők)
  • Dr. Ortutay Gyula: Szerelem Ajakon a házaséletig
  • Hegedűs Gusztávné: Ajakról, színesen
  • Hasulyó Ferenc: Ajakról az Avas tetejére
  • Mészáros Attila: "Arra járnak a szép ajaki jányok..."

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. ↑ Ajak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ajak_(település)&oldid=20637511”