Ugrás a tartalomhoz

Üröm (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. december 2., 12:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népesség)
Üröm
Üröm légifotója
Üröm légifotója
Üröm címere
Üröm címere		 Üröm zászlaja
Üröm zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásPilisvörösvári
Jogállásközség
PolgármesterLaboda Gábor (független)[1]
JegyzőDr. Balogh Szilvia
Irányítószám2096
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség8260 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1084,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 19° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 19° 01′ 00″
Üröm (Pest vármegye)
Üröm
Üröm
Pozíció Pest vármegye térképén
Üröm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üröm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a községről szól. Hasonló címmel lásd még: Üröm (egyértelműsítő lap).

Üröm (németül: Irm avagy Erben, horvátul: Urma[3]) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

Környékének földtani felépítése

A környék legidősebb, a felszínre is kibukkanó kőzetei a késő triász korban leülepedett fődolomit és a rá települő dachsteini mészkő. Ezek feltárásai a Péter-hegyen, a Róka-hegyen, a Kálvária-dombon, a Kő-hegyen, az Ezüst-hegyen, a Nagy- és a Kis-Kevélyen tanulmányozhatók. A dolomit porát sikálópornak használták, a mészkőből meszet égettek.

A triász karbonátkőzetek erodált felszínére (amint ez a Kő-hegy nyugati oldalán tanulmányozható) 173 millió éves üledékhézaggal az eocén kor priabonai korszakában lerakódott mészkövek (szépvölgyi mészkő) települnek, ezeket pedig a bennük szórványosan előforduló mohaállatokról elnevezett bryozoás márga fedi le. A falu régi lakói ezt a kőzetet „bunyikőnek” hívták, a benne nyitott kőfejtőket pedig „laposkő-bányának”, mivel a márga a réteglapok mentén lemezesen elválik.

Az eocén végén a tenger ismét visszahúzódott e területről, amit rövid üledékhézag jelez. Az újabb elöntésre már az oligocénban kerül sor; ennek hatására, oxigén-és életmentes, nyugodt tengerfenéken ülepedett le a Csókavár utca és a Róka-hegy közötti részen feltárt tardi agyag. Az egykor nagyobb területen összefüggő agyagtakaró elsöprő többsége a még az oligocén közepe előtti újabb, rövid (mindössze 1–2 millió éves) szárazulati időszakban lepusztult.

Az oligocén közepe utáni tengerelöntés terméke a partközelben lerakódott, durvaszemű, sok kvarckavicsot tartalmazó hárshegyi homokkő, amit sokáig fejtettek kisebb-nagyobb bányagödrökben, hogy őrlőköveket (főleg malomköveket) faragjanak belőle. Ezután a tenger kimélyült, és a homokkövet a 400–500 m mélyen lerakódott, téglagyártásra kiválóan alkalmas kiscelli agyag fedi le.

Miocén és pliocén korú kőzetek Üröm környékén nincsenek. A pleisztocén időszakban az akkor hegylábakon feltörő források alatti sekély tavakban többfelé édesvízi mészkő (travertino) rakódott le. A kor állatvilágáról a Kis-Kevély oldalában, Csobánka fölött nyíló Mackó-barlang ásatásaiból tudunk. A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) pattintott kőeszközei mellett az ezelőtt 45–25 000 évvel lerakódott rétegekből az alábbi emlősök csontjai kerültek elő:

A jégkorszak hidegebb periódusaiban lerakódott lösz, homokos lösz főleg a Péterhegyi-nyeregben és környékén őrződött meg.

Nevének eredete

A falu nevének egyes vélemények szerint nincs köze a vele azonos alakban írt üröm növénynemzetséghez. 1212-ben, illetve 1214-ben írt oklevelek „EURIM” alakban említik, egy 1302-ből származó iratban „EWRWM” formában szerepel. Ezek helyes kiejtése örim, illetve örem. Ennek a türk szónak az eredeti értelme: őrölni. Báldi Tamás[4] szerint e nevet azért kaphatta, mert határában bányászhatták az elkovásodott, kvarcit jellegű, malomkőnek kiválóan alkalmas hárshegyi homokkövet. Más álláspont szerint az eredeti névalak megegyezik a csuvas arɨm (üröm) szóval.[5]

A 19. században alapvetően német ajkú lakossága „Irm” néven említette, ebből magyarosították az „Üröm” nevet.

Természeti kincsei

Növényzete

Üröm a Bakonyicum flóravidék peremvidékén, a közép-dunai flóraválasztóhoz közel épült, ezért természetes növényzetében az Eupannonicum és a Matricum flóravidék elemei is feltűnnek.

Növénytársulások

A mészkő- és dolomithegyek domináns növénytársulásai a különféle típusú karsztbokorerdők, közülük is főképp a sajmeggyes – molyhos-tölgyes bokorerdő (Ceraso mahaleb – Quercetum pubescentis). Ennek egyetlen koronaszintje mintegy 4–5 m magasan fejlődik ki; benne a két névadó fajon kívül még a virágos kőris (Fraxinus ornus) gyakori. A tisztásokon és a réteken rendkívül változatos és fajgazdag sziklagyepek és lejtősztyeppek alakultak ki.

A karsztbokorerdőt sok helyen kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyébe, ezzel elszigetelték egymástól a természetes növénytakaró megmaradt foltjait (a karsztbokorerdő többhelyütt is a szőlők közötti mezsgyékre szorult vissza), ezért az egyes magaslatok növényzete mindinkább egyedi, szomszédaitól különböző jelleget ölt. A rendszerváltás után kezdett intenzív lakóparkosítás számos élőhelyet megsemmisített.

Üröm és környékének védett növényei

Egy 2005-ös felmérés[6] szerint:

Fokozottan védett növények:

Védett növények:

Ritka, illetve védett fajok

A Kárpát-medencében endemikus fajok, illetve alfajok közül gyakori:

További botanikai különlegességek:

Állatvilága

A falu és környéke a közép-dunai faunakerület Matricum faunakörzetének Pilisicum faunajárásába tartozik. Mivel a terület nagyobb része kultúrtáj, az eredeti faunaelemek csak a környező hegyeken-dombokon maradtak fenn, és ott is csak töredékesen.

Ritkább, illetve érdekesebb fajok:

Barlangok

Üröm négy leghosszabb barlangja az Amfiteátrum-barlang, a Csókavári-barlang, a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang. A négy barlangból három fokozottan védett barlang, a Csókavári-barlang megkülönböztetetten védett barlang.

Története

Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.

Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti apácakolostor birtoka volt.

A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apácák birtoka. Ekkor határát is megjárták.

1388-ban a budai káptalan tartott jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindig az óbudai apácák voltak birtokosai.

A 13. században a királyi vincellérek faluja volt. A vasútállomástól délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el Óbudaörs, egy elpusztult középkori falu, aminek lakosai szintén szőlőt műveltek.[7] A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait őrzi.

A török hódoltság alatt Üröm is elpusztult, a budai szandzsák 1580–1581 évi adólajstromában pusztaként szerepelt, évi 500 akcse jövedelemmel.

Az 1695 évi portaigazításkor még nem fordult elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra.

1715-ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartást írtak össze a településen.

Az 1770 évi úrbéri rendezéskor 15 20/32 másodosztályú úrbértelket vettek fel e helységben.

Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plébániáját 1821-ben alapították. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.

A 19. században, 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg – A nádor fiatalon elhunyt első felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál orosz cár legidősebb leánya – itt talált nyughelyet. A restaurált sírkápolna jelenleg Üröm legfőbb nevezetessége. Pavlovna halála máig vitatott, egyesek szerint császári ügynökök megmérgezték, meggátolandó a cár és a magyarok közti kapcsolat elmélyülését.

Lageräcker (Tábordűlő) nevű dűlője arról kapta a nevét, hogy 1849-ben honvédhuszárok táboroztak itt, és innen indultak a budai vár ostromához.

A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb arányú kitelepítés az országban. [1].

A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák voltak még a 20. század elején is.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
7091
7177
8119
8796
8260
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 9,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,2%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 24,2% (29,5% nem nyilatkozott).[8]

Jelene

Üröm látképe a Virágosnyereg felől

A település fejlődését jelentősen befolyásolja, a főváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz. Az utóbbi években három hatalmas lakóparkkal is bővült. A falu távlati fejlesztését alapvetően az épülő M0-s autóút nyomvonala határozza meg. Ennek a pontos helye ma még nem ismert, de több változat szerint közvetlenül a falu belterülete mellett haladna. A lehetséges környezeti hatásokat mutatja be ez a videó

Gazdasága

Az Etyek–Budai borvidék részeként már az Árpád-kori oklevelek szőlő-, illetve bortermelését említik. Az 1880-as évekig a hegyek déli oldalain a középkori eredetű, „gyökérnemes” szőlőket ültették. a dombokon legeltettek, a (homokos) löszön pedig szántóföldi növényeket termesztettek. Miután a filoxéra megsemmisítette középkori eredetű szőlőkultúránkat, a magasabb helyzetű parcellákat felhagyták, a lejjebb fekvőkbe gyümölcsösöket, később direkt termő, illetve oltott szőlőket (olasz és francia fajtákat) telepítettek. Az 1950-es évektől ezeket is jobbára felhagyták, csakúgy, mint a legelőket és kaszálókat. A szántóföldeket intenzíven az 1990-es évekig művelték, az ezredforduló után már csak részlegesen.

Kőbányászata jelentős.

Látnivalók

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ismétlődő rendezvények

Alexandra Pavlovna sírkápolnája
  • Évente borünnepet rendeznek.
  • A SpaTrend Expo minden évben két alkalommal (tavasszal és késő nyáron) megrendezésre kerülő masszázsmedence, szauna és kerti bútor kiállítás.
  • Évente megrendezésre kerül az Ürömi Nyári Fesztivál, ahol különböző népcsoportok, illetve hazai előadók lépnek fel.

Jegyzetek

  1. ↑ Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Hrv. glasnik br.11/2005. Vinsko natjecanje u Šokačkom keru, 17. ožujka 2005. (horvát nyelven) (pdf). Croatica Kht. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  4. ↑ Báldi Tamás: hegyek és kőzetek In: ÜBT, p. 15.
  5. ↑ Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
  6. ↑ Böhm Éva Irén: Üröm növénytársulásai és védett növényei. In: Báldiné Beke Mária és V. Szinnyai Katalin (szerk.), 2010: Üröm az idő sodrában. Ürömiek Baráti Társasága, Üröm. 319 old. ISBN 978-963-06-9326-4
  7. ↑ Budapest lexikon, 1993
  8. ↑ Üröm Helységnévtár

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üröm_(település)&oldid=20745929”