Szent György vértanú plébániatemplom (Üröm)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent György vértanú plébániatemplom
110611 Üröm (04).JPG
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Üröm
Szentendrei espereskerület
Védőszent Szent György
Pap(ok) Wilheim Péter (plébániai kormányzó)
Építési adatok
Építése 1700-as évek
Elérhetőség
Település Üröm
Hely 2096 Üröm,
Fő utca 56.
Elhelyezkedése
Szent György vértanú plébániatemplom (Pest megye)
Szent György vértanú plébániatemplom
Szent György vértanú plébániatemplom
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György vértanú plébániatemplom témájú médiaállományokat.

A Szent György vértanú plébániatemplom római katolikus templom az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében, a Pest megyei Üröm községben. A templom a 18. század elején épült, mai alakját az 1764-1766 közti, illetve az 1936-os átépítések eredményeként nyerte el.[1]

Története[szerkesztés]

A török hódoltság nyomán elnéptelenedett, és az 1686 utáni években főként Németországból érkezett lakosokkal újratelepített Ürömön a korábbi középkori egyház romjaiból építették fel az új sváb telepesek az első, Szent György nevére szentelt templomukat. Ennek építési ideje nem ismert, de 1702-ben már állnia kellett, mert a templomban ma is megtalálható egy ebből az évből származó sírkőlap, P. John Ágoston ürömi kanonok itteni síremléke. Az első istenházát 1764-1766 között kibővítették – erről tanúskodik a kapu fölötti zárókőbe bevésett 1765-ös évszám is –, majd 1824-ben zsindely- helyett cserépfedést, 1874-ben pedig kerítést kapott a templom. 1929-1936 között egy még jelentősebb átépítésre került sor, ekkor a régi templomot egy nagy méretű, új hajóval toldották meg, a szentély irányában. A munkák Fábián Gáspár építész tervei szerint készültek, Schön Mátyás pilisvörösvári építőmester kivitelezésében. Szembemiséző oltárja 1968-ban készült el, a legutóbbi komolyabb felújítások pedig 2004-2005 között zajlottak, ekkor került a bejárathoz a jelenleg ott látható ajtó is.

A település egyébként a 18. században még nem volt önálló egyházközség – ebben az időben, egészen 1803-ig a pilisborosjenői plébánia fíliája volt, ezt követően kapott lelkészségi, 1821-ben pedig önálló plébániai jogkört; ettől függetlenül sokszor fordult elő az elmúlt évszázadok során, hogy egyazon pap szolgálta ki a két települést. 1946-ban az addig gyakorlatilag tiszta sváb és szín katolikus lakosság 97,5%-át kitelepítették, helyükbe pedig vegyes vallású családokat költöztettek az ország különböző részeiről, így az egyházközség katolikus népessége jócskán megcsappant.

A templom jelene[szerkesztés]

A templom és az egyházközség a magyarországi egyházmegyék 1993-as határrendezése óta tartozik az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez. Jelenleg a mindenkori ürömi plébániai kormányzó látja el Pilisborosjenő templomi szolgálatait is.

A plébánián 1821 óta van anyakönyvezés; a templom búcsúnapja április 23.

Források[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  • Báldiné Beke Mária–V. Szinnyai Katalin (szerk.): Üröm az idő sodrában. Ürömiek Baráti Társasága, 2010.