Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő)
Római katolikus templom (7226. számú műemlék) 3.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Pilisborosjenő
Szentendrei espereskerület
Védőszent
Pap(ok) Wilheim Péter (plébániai kormányzó)
Építési adatok
Építése 1756
Elérhetőség
Település Pilisborosjenő
Hely 2097 Pilisborosjenő,
Templom utca 5.
Elhelyezkedése
Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) (Magyarország)
Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő)
Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 31″, k. h. 18° 59′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 31″, k. h. 18° 59′ 22″
A Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) weboldala

A Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom 1756-ban épült római katolikus plébániatemplom az Esztergom-Budapesti főegyházmegye szentendrei espereskerületében, Pilisborosjenő településen. Nevezik egyszerűen Szent Vid templomnak is.

Története[szerkesztés]

Pilisborosjenőről már a XIV. és XV. századból is több forrás megemlíti, hogy plébániatemplommal rendelkezett, az azonban 1541 után, a közel másfél évszázados török hódoltság alatt elpusztult. Miután azonban 1686-ban kiűzték a környékről a törököket, új telepesek – elsősorban Németországból érkezett családok – népesítették be az egykori falu helyét, akik a régi templom romjaiból 1698-ban új templomot építettek, amely már akkor elnyerte a plébániai rangot.

A mai templom 1756-ban – a régi templom anyagának felhasználásával – épült fel, a birtokos klarisszák támogatásával; az istenházát a 14 segítő szent, kiváltképpen Szent Vid tiszteletére szentelték fel. A templom ma „műemlék jellegű” minősítéssel rendelkezik, törzsszáma 7189; azonos besorolású a plébániaház is, melynek műemléki törzsszáma 7190.

1946-ban az egyházközség katolikus népessége nagy mértékben lecsökkent, mivel a csaknem tisztán sváb és szín katolikus lakosság 80%-át kitelepítették, helyükre pedig az ország több településéről – elsősorban Szigetmonostorról és Mezőkövesdről vegyes vallású családokat telepítettek.

A templom jelene[szerkesztés]

A templom a plébánia épületével

A templom és a plébánia a magyarországi egyházmegyék 1993-ban végrehajtott határrendezése során került át a székesfehérvári egyházmegye kötelékéből az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez. A templom jelenleg nem rendelkezik saját plébánossal, ellátását az ürömi templom mindenkori plébániai kormányzója – jelenleg Wilheim Péter – látja el.

A templom környékének életébe új színt hozott az 1990-es évek elején, hogy a plébánia üres épületébe a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek költöztek be, 1990. július 1-jével. A rend tagjai számára a következő években új kolostor-rendház épült a faluban – ezt 1992-ben adták át –, de az egyházközség szolgálatában dolgozó nővérek továbbra is a plébánián laknak.

Az egyházközségben 1698-tól folyik anyakönyvezés; a templom búcsúnapja a június 15-ét követő vasárnap.

A templom papjai[szerkesztés]

Plébánosok[szerkesztés]

Jelenleg
  • 2013– : Wilheim Péter
Korábban

Diakónusok[szerkesztés]

  • 2007– : Kerékjártó Mihály

Források[szerkesztés]