Ugrás a tartalomhoz

Penészlek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 19., 19:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 19.) ezen a változaton alapul.
Penészlek
Dózer horgásztó
Dózer horgásztó
Penészlek címere
Penészlek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterKlenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4267
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség912 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 09′47.633333°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 09′47.633333°N 22.150000°E
Penészlek (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Penészlek
Penészlek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Penészlek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Penészlek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

Penészlek a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km távolságra, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Debrecen-Mátészalka útvonalon Nyírbátor.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, a csapadékösszeg 560–590 mm. Az uralkodó szélirány az ÉK-i.

Erdőtársulásaira az akác a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angyalgyökér alkotják. Talaja futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Nevének eredete

Neve kétségtelenül szláv eredetű, de jelentése kétes: tó, mocsár vagy penész.

Története

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a 15. századra kihalt.

1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg.

A 16. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt.

1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott.

A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak.

A 18. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

A település már a 13. század előtt kialakult. Neve a Váradi Regestrum-ban szerepel először, 1215-ben. A 14. században a kisnemesi Penészleki család, a 15. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai.

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez.

1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta.

A 19. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének.

Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

A Penészlek falunév szláv eredetű, de nem lehetetlen, hogy a pleso, " tó " jelentésű szóból képzett Plesbnikból ered, mert a falu határában több nagy tó volt / Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét /.

Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt.

1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott.

1938–1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták.

1945–1950 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került.

1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Izsák Győző (független)[3]
  • 1994–1998: Klenik Sándorné (független)[4]
  • 1998–2002: Klenik Sándorné (független)[5]
  • 2002–2006: Klenik Sándorné (független)[6]
  • 2006–2010: Kuprák József (független)[7]
  • 2010–2014: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
978
985
1037
962
945
913
912
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,8%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (0,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,9%, református 10,4%, görögkatolikus 64,5%, felekezeten kívüli 1,8% (7,1% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

  • Görögkatolikus templom – Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott.
  • Helytörténeti gyűjtemény.

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  5. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Penészlek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Penészlek Helységnévtár

Külső hivatkozások

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Penészlek&oldid=23794683”