Máriapócs
Máriapócs | |||
A máriapócsi kegytemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyírbátori | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Papp Bertalan (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4326 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1888 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 96,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″ | |||
Máriapócs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában.
Fekvése
Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Nyíregyházi Egyházmegye területén fekszik.
Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol (kb. 3 km-re) esik.
Története
A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.
Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.
A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.
A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.
1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.
1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.
A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.
Lakossága
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.
Nevezetességei
Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is.[4]
2015-ben átadták a többek között a Zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.[5]
Források
- ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Papp Bertalan, polgármester: Megújulnak Máriapócs Város Középületei és a Nővérek Rendháza. mariapocs.hu (Máriapócs önkormányzatának honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 16.)