Ugrás a tartalomhoz

Máriapócs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 21., 01:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AkH. 12. kiadás: görög katolikus → görögkatolikus AWB)
Máriapócs
A máriapócsi kegytemplom
A máriapócsi kegytemplom
Máriapócs címere
Máriapócs címere		 Máriapócs zászlaja
Máriapócs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásváros
PolgármesterPapp Bertalan (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4326
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1888 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség96,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″
Máriapócs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Máriapócs
Máriapócs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Máriapócs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Máriapócs város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyírbátori járásában.

Fekvése

Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re, Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Nyíregyházi Egyházmegye területén fekszik.

Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajta vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol (kb. 3 km-re) esik.

Története

A római katolikus műemléktemplom

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthori-család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Lakossága

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglalkoztatott 1240 fő.

Nevezetességei

Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görögkatolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görögkatolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is.[4]

2015-ben átadták a többek között a Zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.[5]

Források

  1. ↑ Máriapócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  5. ↑ Papp Bertalan, polgármester: Megújulnak Máriapócs Város Középületei és a Nővérek Rendháza. mariapocs.hu (Máriapócs önkormányzatának honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 16.)

További információk

Commons:Category:Máriapócs
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriapócs témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máriapócs&oldid=19532791”