Tornahorváti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chorváty szócikkből átirányítva)
Tornahorváti (Chorváty)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1247
PolgármesterKarol Köteleš
Irányítószám044 04
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség103 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület3,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 20° 52′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 20° 52′ 23″
Tornahorváti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornahorváti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornahorváti (szlovákul: Chorváty) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 35 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett található.

Története[szerkesztés]

1273-ban „Horuati" néven IV. László király adománylevelében említik először, a név valószínűleg a falu egykori horvát telepeseire utal. 1567-ben puszta volt, ekkor Szádvár uradalmához tartozott. Később a Keglevich és Zichy családok birtokolták. A falu fatemploma már 1648-ban állt, ennek helyére építették a mai templomot.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORVÁTI. Horvácsik. Tót falu Torna Várm. földes Ura G. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Boldva vize partyán Tornához 2/4 mértföldnyire, Hidvég Ardónak filiája, ki pusztíttatván hajdan az Ozmanok, és Tatárok által, sokáig pusztán állótt, mig G. Keglevits Uraság, mostani lakosaival új életre nem hozatta, földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van."[2]

1828-ban 187 ház állt a településen, melynek vegyes magyar-ruszin lakossága volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Horváthi, orosz-magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, Tornához délre 1/2 órányira: 101 romai, 294 g. kath., 73 ref. lak. Görög. k. anyaszentegyház. Termékeny határát a Bodva nedvesíti; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rozsnyó."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Horváti, 54 házzal, 281 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Katholikus temploma volt már 1648-ban, de csak fatemplom volt. Ennek a helyére épült 1761-ben a ma is fennálló szentegyház. A községnek igen szép szürke márványbányája van. Földesurai az 50-es években, gróf Keglevich Zsigmond és gróf Zichy Ferraris Bódog voltak, jelenleg Dreher Antal."[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett.

1964 és 1990 között Bódvavendégivel és Tornaújfaluval alkotott egy községet, melynek a Nová Bodva nevet adták. Ma ismét önálló község.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 259-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűk lakták.

2001-ben 114 lakosából 87 magyar és 16 szlovák volt.

2011-ben 102 lakosából 76 magyar és 26 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1765-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Abaúj-Torna vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tornahorváti&oldid=26306331”