Nyírtelek

Nyírtelek
Honvédelmi Emlékpark, Nyírtelek
Nyírtelek címere Nyírtelek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	város
Polgármester	Szekeres József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4461
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	6470 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	96,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	67,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 21° 37′ 56″48.009444444444, 21.632222222222
Nyírtelek Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírtelek város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban. 1952-ig a Királytelek nevet viselte.

Fekvése

A megyeszékhely vonzáskörzetében helyezkedik el, attól északnyugatra, a Nyugati-, vagy Löszös-Nyírség kistáj részeként.

• Elérhetőség vasúton: Vasútállomással rendelkezik a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal és az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal közös szakaszán.
• Elérhetőség közúton: A 38-as főút átszeli a települést.
• Elérhetőség autóbusszal: Nyíregyházáról, Rakamazról, illetve ritkábban Tokajból az ÉMKK Zrt. által üzemeltetett 4243-as járattal.

Története

1213-ban említik először („villa Kiral”), az Árpád- és Anjou-korban Királytelke („Kiralteluke, Kyraltheleke”) néven önálló falu, 1427-ben már Nagyeszlárhoz tartozó puszta.

Később évszázadokra Nyíregyháza határába olvadt, s csak 1952-ben alakult önálló községgé ideiglenesen Sörekút néven, amit még abban az évben változtattak a ma is érvényes elnevezésére.

Egy városrésze Ferenctanya, ami Nyírtelektől nyugatra kb. 4 km-re fekszik.

Egykor az Ecsedi uradalomhoz tartozott. Birtokosai voltak a Báthoryak, Rákócziak és a Károlyiak, a 20. század elején pedig a gróf Dessewffyek.

A 19. század elején puszta, 467 lakossal. 1971-től nagyközség, 2005. július 1-jétől város.

Királytelki csata

Az 1944. októberében vívott hortobágyi páncéloscsatával összefüggésben 1944. október 27-én a debreceni 16. felderítő osztály katonái támadást indítottak a Királytelek-Alsósóskút térségében beásott szovjet erők ellen és tíz magyar halottat követelő kemény küzdelem után visszaszorították őket. Ezzel hozzájárultak Nyíregyháza ideiglenes visszafoglalásához és megakadályozták 150 000 magyar és német katona bekerítését.

A csatáról és a tíz hősi halottról 1984 októberében, a 40. évfordulón emlékeztek meg hivatalosan először, azóta emléktábla őrzi nevüket.

Nyírtelek és a honvédség

A második világháború után is összefonódott a település története a magyar honvédségével. 1963 és 1991 között itt tevékenykedett a Magyar Néphadsereg 107. Önálló Szállító Osztálya, illetve elődszervezetei. 1982-től légvédelmi rakétákat is tároltak itt.

Itt volt az MN EJÜ (Elektrotechnikai Javító Üzem) is, ami különböző rendeltetésű rakéták (légvédelmi, páncéltörő, repesz) és radarrendszerek, valamint a hozzájuk tartozó gépjárművek és egyéb technikai eszközök karbantartásával és javításával foglalkozott. Ez a hadiipari vállalat 1991 óta a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. néven működik. Ez a cég foglalkozik többek között – az egyesült államokbeli Raytheon Missile Systems vállalattal együttműködve – a JAS 39 Gripen vadászgépek rakétafegyverzetének karbantartásával, itt fejlesztették ki a Gepárd M4 félautomata mesterlövész-puskát, valamint korszerű biztonságtechnikai rendszereket.

A katonai és hadiipari létesítmények jelentős hatással voltak és vannak a település és környéke fejlődésére, foglalkoztatási viszonyaira. 2011-ben a királytelki csata emlékének és a honvédségi kapcsolatoknak az ápolása jegyében a város önkormányzata Honvédelmi Emlékparkot létesített. Itt állítottak ki egy Vega-M és egy 2K11 Krug típusú légvédelmi rakétát.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református temploma a város határában áll, több száz éves.
• Honvédelmi Emlékpark

Műemléki védettségű épületek

• Szentháromság-szobor, (barokk, 18. század),
• Római katolikus kápolna (gótizáló-romantikus, 1874. Berendezés: padok, főoltár, romantikus. Kastély utca 3.
• AGROGÉP KFT irodája, a volt Dessewffy-kastély (klasszicista, 1820 körül, nagy mértékben átalakítva 1951-ben).

Források

• Borovszky Samu:Szabolcs vármegye.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtelek témájú médiaállományokat.

• Nyírtelek Önkormányzatának honlapja
• Nyírtelek az utazom.com honlapján