Ugrás a tartalomhoz

Nagyhalász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2018. február 7., 04:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetességei: Személynév egyértelműsítése)
Nagyhalász
Nagyhalász címere
Nagyhalász címere
Nagyhalász zászlaja
Nagyhalász zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállásváros
PolgármesterOrosz Károly Zsolt[1]
Irányítószám4485
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség5329 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség127,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″
Nagyhalász (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagyhalász
Nagyhalász
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nagyhalász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhalász témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban.

Fekvése

A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nyíregyházától 18 km-re, Ibránytól 3 km-re, Kétérköztől 6 km-re, Dombrádtól 21 km-re és Vasmegyertől 5 km-re.

Megközelíthető

Az ÉMKK 4200-as (Nyíregyháza - Kemecse/Mága-sor - Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza - Ibrány - Gávavencsellő), 4203-as (Nyíregyháza - Nagyhalász - Dombrád) és 4246-os (Rakamaz - Ibrány - Kemecse) helyközi autóbusz viszonylatán.

Története

A település az írott forrásokban a 13. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.

Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török időkben elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt.

A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád-házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.

A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

Eredetileg copf stílusú épület. Itt működik az Anóka Eszter Városi Könyvtár. 2012-től a helyi házasságkötések helyszíne a kúria nagyterme, amely egyben az időszaki kiállítások tere is egyben. Az előtérben Kállay emlékszoba került kialakításra, ahol a Dr. Lakatos Sarolta által készített Kállay családfát is megtekinthetjük.

Híres emberek

Nagyhalászon született Kulcsár Gergely (1934. március 10. – ) atléta, olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, edző.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek