Nagyhalász
Nagyhalász | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Ibrányi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Orosz Károly Zsolt[1] | ||
Irányítószám | 4485 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5311 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 127,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 44,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″48.133333°N 21.758333°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″48.133333°N 21.758333°E | |||
Nagyhalász weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhalász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járásban.
Fekvése
A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, Nyíregyházától 18 km-re, Ibránytól 3 km-re, Kétérköztől 6 km-re, Dombrádtól 21 km-re és Vasmegyertől 5 km-re.
Megközelíthető
Az ÉMKK 4200-as (Nyíregyháza - Kemecse/Mága-sor - Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza - Ibrány - Gávavencsellő), 4203-as (Nyíregyháza - Nagyhalász - Dombrád) és 4246-os (Rakamaz - Ibrány - Kemecse) helyközi autóbusz viszonylatán.
Története
A település az írott forrásokban a 13. század közepén tűnt fel, így a megye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.
Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török időkben elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt.
A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád-házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.
A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Nyírvidéki Kisvasút
- Csuha-Kállay Kúria
Eredetileg copf stílusú épület. Itt működik az Anóka Eszter Városi Könyvtár. 2012-től a helyi házasságkötések helyszíne a kúria nagyterme, amely egyben az időszaki kiállítások tere is egyben. Az előtérben Kállay emlékszoba került kialakításra, ahol a Dr. Lakatos Sarolta által készített Kállay családfát is megtekinthetjük.
- Gólyakamera. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy webkamera segítségével a református templom tornyáról a templom melletti fehérgólya-fészekről folyamatos közvetítést nyújt a költési időszakban.[1]
Híres emberek
Nagyhalászon született Kulcsár Gergely (1934. március 10. – ) atléta, olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, edző.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora