Maráza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maráza
Szent József római katolikus templom
Szent József római katolikus templom
Maráza címere
Maráza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterHoffmann János (független)[1]
Irányítószám7733
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség173 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″
Maráza (Baranya vármegye)
Maráza
Maráza
Pozíció Baranya vármegye térképén
Maráza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maráza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Maráza (horvátul: Maraza,[3] németül: Marase[4]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécsváradtól délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság déli lábainál. A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, délkelet felől Erdősmárok, dél felől Liptód, délnyugat felől Szellő, északnyugat felől pedig Kékesd.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg: az 56 109-es számú mellékúton, amely Geresdlaktól nyugatra ágazik ki déli irányban a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.

Története[szerkesztés]

Még az 1887 évi kataszteri térképen is fel volt tüntetve a mai Maráza elődje, Alsó- és Felső-Hidága Maráza északi és keleti felén.

Hidágát az oklevelek 1292-1297 között említették először, Hidagay néven, mint a hídágai nemesek birtokát. A hídágai nemesek gyakran szerepeltek a megyei közéletben, részben mint a Gyulaiak megbízottjai: 1319-ben Artolf nevét, valamint első feleségétől született fiát, Domokost említette egy korabeli oklevél.

A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, és a régi falutól délebbre, mai helyén alakult ki az új falu, Maráza. 1720-ban délszláv, majd 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni a falut, később magyar nyelvű lakosok is letelepedtek itt. A magyarok érkezésével egyidőben pedig megkezdődött a sokácok elköltözése.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 731 lakosa volt, ebből 245 magyar, 398 német, 88 horvát, melyből 531 római katolikus, 27 református, 155 evangélikus volt.

Az 1990 évi népszámláláskor 224, 2001-ben 215, 2008. január 1-jén pedig 199 lakosa volt Marázának.

A falun átvezet a 2010-ben átadott Baranyai Zöldtúra, mely kitűnő gyalogtúra célpontokat kínál Liptód és Geresdlak felé.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Schenk János (független)[5]
  • 1994–1998: Schenk János (független)[6]
  • 1998–2002: Schenk János (független)[7]
  • 2002–2006: Schenk János (független)[8]
  • 2006–2008: Schenk János (független)[9]
  • 2009–2010: Hoffmann János (független)[10]
  • 2010–2014: Hoffmann János (független)[11]
  • 2014–2019: Hoffmann János (független)[12]
  • 2019-től: Hoffmann János (független)[1]

A településen 2009. január 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester halála miatt.[13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
181
171
172
163
171
180
173
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,2% horvátnak, 27,9% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,2%, evangélikus 10,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (19% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária-kápolna, Szent-kút és a Mária-forrás – búcsújáró hely. (Megközelíthető a zöld sáv jelzésű turistaútról leágazó zöld kör jelzésű úton.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  10. a b Maráza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. január 25. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  11. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. Maráza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  13. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. Maráza Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ A Baranyai-dombság honlapja.

http://maraza.atw.hu Maráza Község Honlapja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]