Kelenföld vasútállomás
Kelenföld vasútállomás | |
Cím | |
Ország | Magyarország |
Hely | 1115 Budapest, Etele tér 5. |
Állomáskategória |
|
Állomáskód | KL |
UIC állomáskód | 5501024 |
IBNR állomáskód | 5500008 |
Megnyitás | 1861. április 1. |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Tszf. magasság | 110 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 10 |
Peronszélek száma | 10 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások |
|
Időzóna | közép-európai idő |
Vasútvonalak | |
Szolgáltatások | |
Vonatok | |
Wi-Fi | ingyenes |
Átszállási lehetőségek | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföld vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kelenföld vasútállomás a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest négy legforgalmasabb vasútállomása közé tartozik. Budapest XI. kerületében található. A főváros helyi közösségi közlekedésébe egyrészt több villamos- és autóbuszjárat köti be, melyeknek megállói – sok esetben végállomásai – a vasútállomás keleti oldalán lévő Etele téren, illetve a nyugati oldalon lévő őrmezői intermodális csomópontban találhatók. Másrészt 2014. március 28-a óta a 4-es metró a budapesti metróhálózatba is közvetlenül bekapcsolja, a metróvonal egyik végállomása itt található. 1999-ben a Kosztolányi Dezső térről az Etele térre költözött a Volán autóbusz-állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok.
A környék további rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.
Története
A 19. században, az egykor a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a jelenlegi Déli pályaudvar) 1861-ben nyílt meg. Buda állomás az akkor igen jelentős Buda-Kanizsa vonal végállomása volt. A vasút áthaladt az akkor még Újbudának nevezett mai Kelenföldön.
Kelenföld vasútállomás az Összekötő vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg[1] épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. Kelenföld vasútállomás kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.
Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal,[2] terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.[3]
A Déli pályaudvar a második világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. Végül 1960-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975-re készültek el.
1978-ban kezdődtek a nagyszabású átépítési munkálatok. A cél a kapacitásbővítés mellett a jellemző két irány forgalmának elkülönítése volt. 1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a három perontető, valamint a pusztaszabolcsi vonalat is ekkor villamosították. 1986-ban elkészült a pályaudvar aluljárója, ami az Etele teret köti össze Őrmezővel. 1987-ben Székesfehérvárig is villamosították a vasúti pályát.
A vasútállomás 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott.[forrás?] Ekkor lett a neve Budapest-Kelenföld helyett Kelenföld.
A 4-es metró építési munkálataival kapcsolatosan a személyforgalmat bonyolító vágányokat is kissé átszervezték, és új peronokat alakítottak ki. Az 1-2 vágányok peronja újonnan készült el, az állomásépülettől délre eltolva. Már az új, második, tágasabb és mélyebb aluljáró építése során – ideiglenes jelleggel – kialakítottak egy peront a korábbi C peron (14-15 vágányok) átmeneti pótlására, majd később a 8-as és 9-es vágányok megszüntetésével jött létre az új 7-10 vágányok peronja. Az új peronokat csak az új aluljáróból lehet közvetlenül elérni, a régi aluljáróból nem. Az új aluljáróban BKK ügyfélszolgálat, szolgáltatóegységek (pékség, pénzváltó), biciklitárolók és jegyárusító automaták (MÁV és BKK) kaptak helyet. Az új aluljáró teljes mértékben akadálymentesített, a mozgólépcsős kapcsolat mellett minden személyforgalmi szint elérhető liftekkel is. Az aluljáró különböző pontjain vasúti és BKK utastájékoztató monitorokat helyeztek el.
Vasúti alagúton át a Déli pályaudvarra
1861-ben Kelenföld vasútállomásról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegy alatt áthaladó kétvágányos, enyhén ívelt alagutat építettek. Hossza: 361 méter. Ezen szakasz különlegessége, hogy bal oldali közlekedés van érvényben. (Módja: a menetirány szerinti bal vágány a helyes-, a jobb oldali pedig a helytelen vágány.
Oka: a hely szűke miatt a Déli pályaudvar az alagút mellett végződő kihúzóvágánya rövid (a MÁV M44 sorozatú mozdonya és két személykocsi épphogy elfér rajta), ezért az ún. "teher" vágányokon való tolatáskor az alagútba kell kihúzni a kocsisort. A baljáratú közlekedésnek köszönhetően az alagút másik vágányának vonatközlekedését a tolatás nem akadályozza.
Az alagút belmagassága – mivel eredetileg nem villamos vontatásra tervezték – alacsony. A villamosításkor az alagút mélyítése mellett döntöttek, hogy elférjen a felsővezeték.
Az alagútban 40 km/h, az alagút déli nyílása és Kelenföld vasútállomás bejárati váltókörzete között 80 km/h az engedélyezett sebesség.
2015 januárjában az alagút déli bejáratánál kődarabok hullottak a sínekre, ezért a vonatközlekedésben fennakadások voltak. Később a támfal is megcsúszott, ezért korlátozták a vonatforgalmat, később le is állították. Egyes Százhalombatta, Martonvásár felé közlekedő vonatokat töröltek, a többi vonat csak Kelenföld vasútállomásig közlekedett, a Déli pályaudvart a tárolón lévő személykocsik kivételével kiürítették. A két állomás között vonatpótló autóbuszokat indítottak.[4][5]
Forgalom
Sablon:Budapest–Győr-expresszvonatSablon:Budapest–Tapolca-sebesvonatSablon:Budapest–Tapolca-sebesvonat2Sablon:Budapest–Tapolca-gyorsvonatSablon:Budapest–Tapolca-gyorsvonat (nyár)Sablon:Budapest–Győr–Szombathely-gyorsvonatSablon:Budapest–Veszprém-gyorsvonatSablon:Budapest–Nagykanizsa-gyorsvonatSablon:Budapest–Siófok–Gyékényes-gyorsvonatSablon:Záhony–Tapolca-gyorsvonatSablon:Budapest–Szekszárd–Baja-expresszvonatSablon:Budapest–Gyékényes-InterCitySablon:Budapest–Gyékényes-InterCity (nyár)Sablon:Budapest–Murakeresztúr–Gyékényes-InterCity (nyár)Kelenföld vasútállomáson halad keresztül a Dunántúl felé a vasúti személy- és teherforgalom jelentős része. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnövekedett forgalmat.[forrás?] A MÁV 1-es, 30a és a 40a számú fővonalának nagy csomópontja. A 30-as vonal a Balaton és a Velencei-tó miatt turisztikailag kiemelt vasútvonalnak számít. Számos nemzetközi vonat is érinti.
A forgalma igen nagy, főleg nyáron, amikor félóránként indulnak vonatok a Déli pályaudvarról a Balaton felé. Télen is jelentős az áthaladó utasok és vonatok száma, hiszen az elővárosi járatokkal például Érdről, Martonvásárról, Százhalombattáról, Bicskéről több ezren ingáznak nap mint nap a főváros és otthonuk között.
A vasút ma már nem csak városok, de városrészek közötti helyi utazásra is szolgál. Kelenföldről például jóval egyszerűbb és olcsóbb is a város egyes részeit vonattal elérni a buszozás, a többszöri átszállás és jegyváltás helyett. A Déli pályaudvarra például 6 perc alatt, a Keleti pályaudvarra negyedóra alatt lehet innen vonattal eljutni, ez utóbbi nagyságrendileg azonos a 4-es metró menetidejével ugyanezen a szakaszon. 2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV és Volánbusz járművein túl vasúttal kombinált tarifaközösséget hozott létre, ennek eredménye a Budapest bérlet. Mindez összhangban áll azzal az európai uniós gyakorlattal, amely támogatja a fővároson belüli helyi kötött pályás közlekedés fejlesztését.
Szintén áthaladnak Kelenföld vasútállomáson a győri, veszprémi, szombathelyi és zalaegerszegi vonatok. A nemzetközi gyorsok, EuroCityk és a belföldi, nemzetközi InterCityk többsége a Keleti pályaudvarról indul, és onnan jövet haladnak át Kelenföldön.
További nemzetközi vonatok tartanak innen Bécsbe, Grazba, Münchenbe, Pozsonyba, Prágába, Fiuméba, Velencébe, Zágrábba és Ljubljanába.
Az állomásépület
Az állomásépület Budapest arculatának jellegzetes épülete, az Etele tér meghatározó pontja. Legutoljára 1984-ben végeztek rajta felújítási munkálatokat. Újabb felújítását megtervezték, de a kivitelezés elmaradt. Az emeleti lakásokat veszélyességük miatt kiürítették.
Az épületben a földszinten a pénztár, a váró, egy kis, élelmiszert árusító bolt és a resti, valamint egy posta üzemel. Az állomásépület vágányoldali kijáratai 1986 óta le vannak zárva az utasforgalom elől, mivel azóta a peronokat (az épületen kívül induló) aluljárón (a metró megnyitása óta két különbözőn is) keresztül lehet megközelíteni, melyek egyben összekötik az Etele teret az őrmezői lakóteleppel. A helyi védettséget élvező utasforgalmi épület felújítása vagy átépítése régóta esedékes lenne, de a metróépítés az épület szerepének újragondolását is megkívánja, hiszen az utasforgalmi funkciók jelentős része (pl. jegyváltó automaták) átkerült az új aluljáróba.
Tömegközlekedés
Autóbusz
Kelenföld vasútállomáson van a végállomása a következő autóbuszoknak:
- 8E, 40, 40B, 40E, 87, 88, 88B, 101B, 101E, 103, 141, 172, 172B, 173, 187, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 272
- 689, 691, 710, 712, 715, 720, 722, 724, 725, 727, 731, 732, 734, 735, 736, 760, 762, 763, 764, 767, 770, 774, 775, 778, 779, 798, 799
Átmenő autóbuszok:
Éjszakai autóbusz
Villamos
Metró
Vonat
- S10 G10 S12 S30 G30 Z30 S34 S35 S36 S40 G40 Z40 S42 Z42 G43 G44 IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, ,
Jegyzetek
- ↑ az 1872 évi IX. törvénycikk alapján
- ↑ Akkoriban még csak Győr állomás rendelkezett ilyennel.
- ↑ * A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 410 o.
- ↑ Megcsúszott a támfal a Déli alagútjánál. iho.hu, 2015. január 25. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Teljesen leállt a Déli az alagút miatt. iho.hu, 2015. január 31. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
Források
- Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961.)
- Corpus Juris Hungarici: 1881. évi XLVI. törvénycikk a budapest-pécsi I. rendű vasút kiépítéséről
- Corpus Juris Hungarici: 1872. évi IX. törvénycikk a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában
- 67 kpt Budapest Pécsi Vasút térrajz 1883 okt 18. Groffiss Mihál hitelesítő mérnök
További információk
- www.hungarianfilm.com [halott link]
- wikimapia.org
- www.kaleidoskop.hu (archív)
- hampage.hu
- www.faludiadam.hu
- www.origo.hu
- www.vasutallomasok.hu
- epiteszforum.hu
- kvtlinux.lib.uni-miskolc.hu
- www.metro4.hu
- Az állomásépület adatlapja a muemlekem.hu webhelyen
- Budapest ostroma 1944-45 (Kelenföldi pályaudvar)