Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Hossz | 221 km |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Feszültség | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal[2] a MÁV 30-as számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, a 30a számú Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a Keszthely–Tapolca–Ukk irányú, 26-os számú Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal.
Tartalomjegyzék
Pálya[szerkesztés]
Az 1861-ben épült vasútvonal Budapest–Szabadbattyán közötti szakasza kétvágányú, a Szabadbattyán–Nagykanizsa közötti szakasza egyvágányú. A Balaton déli partján igazán impozáns látvány megpillantani a szép panorámát Siófok felé a Balatonaligai állomás után. Siófoktól Fonyódig 1989-ben, Fonyódtól Keszthelyig 1990-ben készült el a felsővezeték. Balatonszentgyörgytől Murakeresztúrig a MÁV és az olasz GOMECO által vasútvillamosításra alapított Viacom vállalkozás építette ki a felsővezetéket 1998-ban. (Szabadbattyántól 2×25 kV rendszerben üzemel, egészen Kapospuláig.) A koncessziós építkezés a magyar pályavasutat igen kedvezőtlenül érintette, hiszen 2018-ig tetemes koncessziós díjat kellett volna fizetnie a vezetékek használatáért.[3] Az előnytelen megvalósítási és karbantartási szerződések miatt 2012-ben az ügyészség nyomozásba kezdett.[4]
Engedélyezett sebesség[szerkesztés]
| Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] |
|---|---|---|---|
| Székesfehérvár | Lepsény | 28 | 120 |
| Lepsény | Balatonszentgyörgy | 85 | 100 (120) |
| Balatonszentgyörgy | Zalakomár | 20 | 90 |
| Zalakomár | Murakeresztúr | 35 | 100 |
Forgalom[szerkesztés]
Az Agram és a Gradec nemzetközi gyorsvonat a Déli pályaudvarról indul Horvátország fővárosa, Zágráb felé. Ütemes menetrend szerint kétóránként közlekednek gyorsvonatok Nagykanizsa és közvetlen kocsikkal Keszthely felé. Egy sebesvonatpár is közlekedik hajnalban Keszthely felől valamint késő délután Balatonszentgyörgy felé.
2019. június 15-étől minden páros órában Balaton expresszvonat közlekedik Déli pályaudvarról Keszthely állomásra. A vonatban hagyományos InterCity kocsik és az új IC+ kocsik is közlekednek. A vonatnem új szolgáltatása az étkezőkocsi.
Minden páratlan órában Tópart expresszvonat közlekedik Déli pályaudvarról Nagykanizsa állomásra.
A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából, továbbá egy harmadik nemzetközi gyorsvonat (Adria) is indul (Budapest-Keleti – Split). A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+Gyorsvonatok közlekednek kétóránkénti gyakorisággal, de ez a 2010/11-es menetrendváltás után erre már nem került sor.
A 2013/2014-es menetrendváltással megjelentek a vonalon a Székesfehérvár - Kelenföld - Kőbánya-Kispest viszonylatú gyorsított személyvonatok, melyek a Budapesten belüli vasúti közlekedést kívánják részben biztosítani S-Bahn jelleggel, bár jelenleg nem közlekednek tovább, sem a körvasút, sem pedig a repülőtér irányában. A 2014/2015-ös menetrendváltással pedig Kelenföld - Ferencváros - Kőbánya-Kispest viszonylatban már félóránként járnak személyvonatok S-Bahn jelleggel S36 -os (Kőbánya-Kispest - Érd alsó - Tárnok) és G43 -as (Kőbánya-Kispest - Érd felső - Székesfehérvár) viszonylatjelzéssel.
Járművek[szerkesztés]
2006-tól 300 darab használt német „Halberstadti” személykocsi vásárlásával kezdte el a MÁV lecserélni a 30-40 éves járműparkot. Ezeket Nagykanizsán, Dombóváron és Pécsett vették állományba. A forgalomba állásuk kezdetén még az összes az eredeti DB festésben közlekedett, 2007-től kezdve azonban elkezdték átfényezni az összeset a MÁV szabványú kék-szürke színre. A fülkés kocsikról ismert világosszürke csík kerül az oldalukra. Többnyire MÁV V43-as, és MÁV 480-as mozdonyok vontatják a személyszállító vonatokat. 2006 óta a nyári idényben Flirt motorvonatok is közlekednek a vonalon, sőt nyári forgalomban ritkán előfordul még az 1047 sorozatú mozdony és BVmot villamos motorvonat is.
A vasútvonal teherforgalma közepes. Az M7-es autópálya balatoni szakaszának építésekor MÁV M62-es dízelmozdonyok vontatták az építkezésekhez a nehéz kővonatokat.
Fejlesztések[szerkesztés]
Napirenden van a vonal felújítása, mely magába foglalja a sebesség emelését, helyenként magasperonok építését, továbbá Szabadifürdő és Zamárdi felső között a meglévő egyvágányú szakasz helyett új, kétvágányú vasúti pálya épül.[5][6] 2014 őszén elindultak a felújítási munkálatok a vonal Lepsény–Szántód-Kőröshegy szakaszán. A 32 kilométeres szakasz felújítása 2015 nyarára készült el. A Budapest és Zamárdi közötti utazási idő az átlagos 110 percről 80-89 percre csökkent. A felújított szakaszon 17 kilométer hosszan zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot fektettek le, valamint a települések közelében összesen négy kilométer hosszan zajárnyékoló falat telepítettek. 2015 nyarától a vonatok a korábbi 60–80 km/h helyett akár 100 km/h sebességgel is haladhatnak. A beruházás 29,9 milliárd forintból valósult meg 85 százalékos uniós és 15 százalékos hazai forrás felhasználásával.[7]
2016-tól kezdve tovább folytatódnak a vonal dél-balatoni szakaszának felújítási munkálatai. 2016 áprilisában el is indultak a Szántód-Kőröshegy–Balatonszentgyörgy közötti szakasz előkészületi munkálatai a Szántód-Kőrőshegy–Balatonszárszó közötti 6 kilométer hosszú részen. A fejlesztés során mintegy 15 kilométer hosszan építenek zajárnyékoló falat, valamint 32 kilométer hosszan telepítenek rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot. A gyalogos és útátjárók is korszerűsítésre kerülnek. Fonyód és Bélatelep között új hullámtörő épül, illetve Balatonmáriafürdőn új megállóhely kerül telepítésre a tervek szerint. A megállóhelyeken magasperonok épülnek. Várhatóan 2018 nyarától már ezen a szakaszon is 100 km/h-val haladhatnak majd a vonatok.[8] 2017-ben újjáépül az egykori Máriaszőlőtelep megállóhely.[9]
2018-ban megkezdik a Balatoni Körvasút építését 2022-es határidővel. A terv része az északi part villamosítása, Balatonaliga összekapcsolása Balatonakarattyával. A jelenleg Tapolcán átvezető nyomvonal kiigazítására és a Hévíz-Sármellék régió bekapcsolására még nincsen elfogadott terv.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/2017-2018_valtozasjegyzek.pdf
- ↑ http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
- ↑ J. F.: Villamosít a MÁV (magyar nyelven). Lélegzet, 1998. november 2. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV (magyar nyelven). Origo, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
- ↑ IHO - Vasút - Elindulhat a 30-as vonal felújítása. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Főoldal | NIF Zrt.. nif.hu, 2014 [last update]. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Átadták a Lepsény-Szántód-Kőröshegy vasútszakaszt. hirado.hu. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
- ↑ IHO - Vasút - Folytatódik a dél-balatoni vasút korszerűsítése. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=R5_5jLpBAkw
- ↑ https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/megvan-a-penz-a-balatoni-korvasutra-1139147
