Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal | |
 |
|
 |
|
| Ország |  Magyarország |
| Hossz | 221 km |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Feszültség | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal témájú médiaállományokat.
|
|
A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal[1] a MÁV 30-as számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala, a 30a vasúti fővonal folytatása. Idegenforgalmi szempontból igen jelentős, mert összeköti a Balaton déli partját Budapesttel, és az ország szinte minden területével. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a Keszthely – Tapolca – Ukk irányú, 26 számú vasútvonal.
Tartalomjegyzék
Pálya[szerkesztés]
Az 1861-ben épült vasútvonal Budapest–Szabadbattyán közötti szakasza kétvágányú, a Szabadbattyán–Nagykanizsa közötti szakasza egyvágányú. A Balaton déli partján igazán impozáns látvány megpillantani a szép panorámát Siófok felé a Balatonaligai állomás után. Siófoktól Fonyódig 1989-ben, Fonyódtól Keszthelyig 1990-ben készült el a felsővezeték. Balatonszentgyörgytől Murakeresztúrig a MÁV és az olasz GOMECO által vasútvillamosításra alapított Viacom vállalkozás építette ki a felsővezetéket 1998-ban. (Szabadbattyántól 2×25 kV rendszerben üzemel, egészen Kapospuláig.) A koncessziós építkezés a magyar pályavasutat igen kedvezőtlenül érintette, hiszen 2018-ig tetemes koncessziós díjat kellett volna fizetnie a vezetékek használatáért.[2] Az előnytelen megvalósítási és karbantartási szerződések miatt 2012-ben az ügyészség nyomozásba kezdett.[3]
Engedélyezett sebesség[szerkesztés]
| Kezdőpont | Végpont | Sebesség [km/h] |
|---|---|---|
| Budapest | Lepsény | 120 |
| Lepsény | Balatonszentgyörgy | 100 |
| Balatonszentgyörgy | Zalakomár | 90 |
| Zalakomár | Murakeresztúr | 100 |
Forgalma[szerkesztés]
Jellemzően a Budapest-Déli pályaudvarról indulnak a Nagykanizsára, Keszthelyre, Fonyódra tartó gyorsvonatok és a Balaton déli partján közlekedő személyvonatok és InterCity indul Zágráb (Agram IC) felé.
A nagy nyári üdülőforgalomhoz képest a téli időszakban jóval kevesebb vonat közlekedik a vonalon. Nyári idényben fürdővonatok közlekednek a Balaton partjára Miskolc, Nyíregyháza, Győr, Szombathely és Pécs irányából. A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+Gyorsvonatok közlekednek kétóránkénti gyakorisággal.
A 2013/2014-es menetrendváltással megjelentek a vonalon a Székesfehérvár - Kelenföld - Kőbánya-Kispest viszonylatú gyorsított személyvonatok, melyek a Budapesten belüli vasúti közlekedést kívánják részben biztosítani S-Bahn jelleggel, bár jelenleg nem közlekednek tovább, sem a körvasút, sem pedig a repülőtér irányában. A 2014/2015-ös menetrendváltással pedig Kelenföld - Ferencváros - Kőbánya-Kispest viszonylatban már félóránként járnak személyvonatok S-Bahn jelleggel S36-os (Kőbánya-Kispest - Érd alsó - Tárnok) és G43-as (Kőbánya-Kispest - Érd felső - Székesfehérvár) viszonylatjelzéssel.
Járművek[szerkesztés]
2006-tól 300 darab használt német „Halberstadti” személykocsi vásárlásával kezdte el a MÁV lecserélni a 30-40 éves járműparkot. Ezeket Nagykanizsán, Dombóváron és Pécsett vették állományba. A forgalomba állásuk kezdetén még az összes az eredeti DB festésben közlekedett, 2007-től kezdve azonban elkezdték átfényezni az összeset a MÁV szabványú kék-szürke színre. A fülkés kocsikról ismert világosszürke csík kerül az oldalukra. Többnyire MÁV V43-as, MÁV V63-as mozdonyok vontatják a személyszállító vonatokat. 2006 óta a nyári hétvégéken Flirt motorvonatok is közlekednek a vonalon, sőt nyári forgalomban ritkán előfordul még az 1047 sorozatú mozdony és BVmot villamos motorvonat is.
A vasútvonal teherforgalma közepes. Az M7-es autópálya balatoni szakaszának építésekor MÁV M62-es dízelmozdonyok vontatták az építkezésekhez a nehéz kővonatokat.
Fejlesztések[szerkesztés]
Napirenden van a vonal felújítása, mely magába foglalja a sebesség emelését, helyenként magasperonok építését, továbbá Szabadifürdő és Zamárdi felső között a meglévő egyvágányú szakasz helyett új, kétvágányú vasúti pálya épül.[4][5] 2014 őszén elindultak a felújítási munkálatok a vonal Lepsény–Szántód-Kőröshegy szakaszán. A 32 kilométeres szakasz felújítása 2015 nyarára készült el. A Budapest és Zamárdi közötti utazási idő az átlagos 110 percről 80-89 percre csökkent. A felújított szakaszon 17 kilométer hosszan zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot fektettek le, valamint a települések közelében összesen négy kilométer hosszan zajárnyékoló falat telepítettek. 2015 nyarától a vonatok a korábbi 60–80 km/h helyett akár 100 km/h sebességgel is haladhatnak. A beruházás 29,9 milliárd forintból valósult meg 85 százalékos uniós és 15 százalékos hazai forrás felhasználásával.[6]
2016-tól kezdve tovább folytatódnak a vonal dél-balatoni szakaszának felújítási munkálatai. 2016 áprilisában el is indultak a Szántód-Kőröshegy–Balatonszentgyörgy közötti szakasz előkészületi munkálatai a Szántód-Kőrőshegy–Balatonszárszó közötti 6 kilométer hosszú részen. A fejlesztés során mintegy 15 kilométer hosszan építenek zajárnyékoló falat, valamint 32 kilométer hosszan telepítenek rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot. A gyalogos és útátjárók is korszerűsítésre kerülnek. Fonyód és Bélatelep között új hullámtörő épül, illetve Balatonmáriafürdőn új megállóhely kerül telepítésre a tervek szerint. A megállóhelyeken magasperonok épülnek. Várhatóan 2018 nyarától már ezen a szakaszon is 100 km/h-val haladhatnak majd a vonatok.[7] 2017-ben újjáépül az egykori Máriaszőlőtelep megállóhely.[8]
2018-ban megkezdik a Balatoni Körvasút építését 2022-es határidővel. A terv része az északi part villamosítása, Balatonaliga összekapcsolása Balatonakarattyával. A jelenleg Tapolcán átvezető nyomvonal kiigazítására és a Hévíz-Sármellék régió bekapcsolására még nincsen elfogadott terv.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
- ↑ J. F.: Villamosít a MÁV (magyar nyelven). Lélegzet, 1998. november 2. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
- ↑ El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV (magyar nyelven). Origo, 2012. január 16. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
- ↑ IHO - Vasút - Elindulhat a 30-as vonal felújítása. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Főoldal | NIF Zrt.. nif.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
- ↑ Átadták a Lepsény-Szántód-Kőröshegy vasútszakaszt. hirado.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
- ↑ IHO - Vasút - Folytatódik a dél-balatoni vasút korszerűsítése. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=R5_5jLpBAkw
- ↑ https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/megvan-a-penz-a-balatoni-korvasutra-1139147
