Sziklahát
| Sziklahát (Záskalie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1379 |
| Polgármester | Štefan Šaradín |
| Irányítószám | 017 05 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 194 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 397 m |
| Terület | 2,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 09″, k. h. 18° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 09″, k. h. 18° 31′ 03″ | |
| Sziklahát weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklahát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sziklahát (1899-ig Zászkál, szlovákul Záskalie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétőltól 8 km-re északkeletre található.
Története[szerkesztés]
A települést 1379-ben "Chonkakwmegye, Chukakeumegye" alakban említik először. A források alapján arra lehet következtetni, hogy az eredeti magyar lakosságot a 15. század elején szlávok váltották fel. 1405-ben "Zazkale", 1484-ben "Superior Zazkalye" néven szerepel a korabeli forrásokban. Története során a Zaszkalszky, Zamaróczy, Klobusiczky és Podmaniczky családok birtoka volt. 1598-ban 6 háza volt. 1720-ban 7 adózója volt a falunak. 1784-ben 29 házában 31 családban 168 lakos élt. 1828-ban 28 háza és 10 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, később sokan a közeli Vágbeszterce üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint " ZASZKALJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja kősziklás, és sovány, legelője, fája elég van."[2]
Fényes Elek szerint " Zaszkalye, Trencsén m. tót f. a beszterczei uradalomban: 138 kath. lak. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződés előtt Magyarország Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 184 lakosából 182 szlovák volt.
2011-ben 188 lakosából 179 szlovák volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
