Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Zsolt[1] a régi Solt személynév alakváltozata.[2]

Czuczor Gergely és Fogarasi János a következő magyarázatot fűzi a szóban forgó névhez.[3]

„… a névtelen jegyzőnél Zolta, a Budai kronikában Zoltan, Árpád fia, és Taksony atyja (Arpad genuit Zoltan, Zoltan genuit Taxun. Chronicon Budense). Mongol nyelven zoltai v. dzoltai v. Bálinti szerént az ai ikerhang a kiejtésben á-vá olvadván össze, zoltá am. szerencsés, zol v. dzol szótól, mely am. szerencse s jakut nyelven is eléjön.”

Ilyenformán a Zoltánok, Zsoltok – nem különben Solt város – neve Szerencsés jelentésű.

Rokon nevek[szerkesztés]

  • Solt:[1] régi magyar személynév, azonos eredetű a Zoltán, Zsolt és esetleg a Csolt névvel, az ótörök sultan szóból származik.[4] "Az arameus eredetű arab sultan (uralkodó, császár) esetleg perzsa közvetítéssel került a törökbe." [5]
  • Csolt:[1] régi magyar személynév, esetleg a Solt alakváltozata.[6]

Gyakorisága[szerkesztés]

Az 1990-es években a Zsolt igen gyakori, a Solt és a Csolt szórványos név volt, a 2000-es években a Zsolt a 24-33. leggyakoribb férfinév, a Solt és a Csolt nincs az első százban.[2][7][8]

Névnapok[szerkesztés]

Híres Zsoltok, Soltok, Csoltok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e Ladó-Bíró, 132. old.
  3. Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest. (Zsolt (1) szócikk)
  4. Ladó-Bíró, 110. old.
  5. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. Akadémiai K., Bp., 1976. 802. o.
  6. Ladó-Bíró, 45. old.
  7. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  8. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]