Felsőkocskóc
Felsőkocskóc (szlovákul Horné Kočkovce) Puhó városrésze, egykor önálló település Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A városközponttól délkeletre, a Vág bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut és plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először. A Lieszkovszky család birtoka, majd Kasza várának tartozéka volt. Temploma 1500 előtt épült. 1598-ban 35 ház állt a községben. 1720-ban 21 adózó háztartása volt. 1784-ben 61 házában 70 családban 385 lakos élt. 1828-ban 67 háza és 564 lakosa volt. 1880-ban Motesiczky Károly volt a kegyura. Lakói régen fausztatással, fafaragással, faárukészítéssel foglalkoztak, melyeket főként a Vág mentén, valamint a puhói és a bellusi vásárban árultak. A puhói sóraktárból Morvaországba sót szállítottak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Kocsócz, Kocsovce. Két tót falu Trentsén Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok; fekszik eggyik Vág vize mellett a’ másik pedig Beczkóhoz fél mértföldnyire, határbéli földgyeik termékenyek, réttyeik, tágas mezejek, és fájok van, piatzozások is közel."[1]
Fényes Elek szerint "Felső-Kocskocz, Trencsén m. tót f., a Vágh mellett: 519 kath. 8 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Urai mind a kettőnek többen. Ut. post. Trencsén."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1926-ban csatolták Puhóhoz.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 825, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt volt plébános és itt hunyt el 1898. szeptember 3-án Balogh Ágost Flórián teológus, egyházi és kertészeti író.
- Itt született 1875-ben Pavol Berkeš író, plébános.
- Itt született 1895-ben Faragó Ede magyar népművelő, cserkészvezető, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1905-ben Brogyányi Kálmán kritikus, művészettörténész, publicista.
- Itt szolgált Emmanuel József (1804-1890) katolikus esperes, plébános.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.