Zsolnatarnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolnatarnó (Trnové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1393
PolgármesterIgor Choma
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 01″, k. h. 18° 47′ 56″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 01″, k. h. 18° 47′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnatarnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnatarnó (1899-ig Trnove, szlovákul: Trnové) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolna központjától 6 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1393-ban "Possessio Tarno" alakban említik először. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, méhészkedéssel, fazekassággal foglalkoztak. 1619-ben a falu még Felsővisnyó, később Harmatos filiája volt és csak 2003-ban lett önálló plébánia. Fatemploma a 15. század végén épült, első említése 1583-ból származik. Az 1713-as egyházi vizitáció mind a templomot, mind tornyát súlyosan sérültnek találta., ezért 1726-ig a templomot teljesen megújították. 1784-ben Zsolnatarnó 56 házában 423 lakos élt.

Vályi András szerint "TRNOVE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Báró Kalisi, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rozinához nem meszsze, és annak filiája; határja a’ motsárság végett sovány."[1]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1970-óta Zsolna város része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 744, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A temetőben álló Szent György tiszteletére szentelt római katolikus fatemplomát a 15. század végén építették késő gótikus stílusban, 1726-ban és 2003-ban megújították. Két harangját 1604-ben és 1606-ban öntötték.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

Források[szerkesztés]

  • 2010 Trnové - monografia obce

Külső hivatkozások[szerkesztés]