Biccsefalu

	Biccsefalu (Bytčica)
	Szent Imre templom
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	Zsolna városrésze
Polgármester	Ivan Harman
Irányítószám	010 01
Körzethívószám	041
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 07″, k. h. 18° 44′ 05″49.185300°N 18.734600°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 07″, k. h. 18° 44′ 05″49.185300°N 18.734600°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Biccsefalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Biccsefalu (1899-ig Bitsicza/Bicsicza/Bicsica, szlovákul: Bytčica) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolna központjától 3 km-re délre fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BICSICZA. Tót falu Trencsén Vármegyében, a’ Létai Uradalomban, lakosai katolikusok, Határja jó termékenységű, fája mind a’ kétféle, legelője hasznos, piatza a’ szomszédságban, első Osztálybéli.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bittsicza, tót falu, Trencsén vármegyében, 1/2 órányira ut. post. Zsolnától, 388 kath., 98 evang., és 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom, s fa-kereskedés a Vágh vizén. F. u. a litavai uradalom.”^[2]

1910-ben 692, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Nevezetességei

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788-ban épült.

Külső hivatkozások

Biccsefalu Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]