Felsőzáros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőzáros (Záriečie)
Záriečie Kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1475
Polgármester Jozef Kollár
Irányítószám 020 52 (pošta Mestečko)
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség697 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
Terület9,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőzáros (Szlovákia)
Felsőzáros
Felsőzáros
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″
Felsőzáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzáros témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 10 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés]

A települést 1475-ben "Zaryecze" alakban említik először. 1504-ben "Zaryczy", 1512-ben "Zaryacze", 1598-ban "Zareche" alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt. 1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.

Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van."[2]

Fényes Elek szerint "Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.

2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá.
  • Haranglába a 18. század közepén épült, későbarokk stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]