Fehérhalom
| Fehérhalom (Lysá pod Makytou) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Michal Ondrička | ||
| Irányítószám | 020 54 | ||
| Körzethívószám | +421 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1964 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 402 m | ||
| Terület | 33,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°E | |||
| Fehérhalom weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhalom témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 14 km-re északnyugatra.
Története
[szerkesztés]1471-ben „Lyzza” néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben „Lyza” formában lelhető fel. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt, ekkor „Lizza” alakban szerepel az írott forrásokban. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové.”[2]
1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2173 | 2155 | 2127 | 1964 |
| Különbség | -0,82 % | -1,29 % | -7,66 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2001 | 1964 |
| Eltérés | -1,84 % |
1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.
2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
- Népi építésű lakóházak a 19. századból.
- A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) | ||
|  | |