Fehérhalom

	Fehérhalom (Lysá pod Makytou)
	; Fehérhalom zászlaja
	; Fehérhalom zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1471
Polgármester	Michal Ondrička
Irányítószám	020 54
Körzethívószám	+421 042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	2065 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	402 m
Terület	33,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°E
	Fehérhalom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhalom témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lysá (egyértelműsítő lap).

Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 14 km-re északnyugatra.

Története

1471-ben "Lyzza" néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben "Lyza", 1598-ban "Lizza" alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt. 1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové."^[2]

Fényes Elek szerint "Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.

Népessége

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.

2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
Népi építésű lakóházak a 19. századból.
A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]