Fehérhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehérhalom (Lysá pod Makytou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Michal Ondrička
Irányítószám 020 54
Körzethívószám +421 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség2105 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület33,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehérhalom (Szlovákia)
Fehérhalom
Fehérhalom
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″
Fehérhalom weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 14 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés]

1471-ben "Lyzza" néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben "Lyza", 1598-ban "Lizza" alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt. 1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové."[2]

Fényes Elek szerint "Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.

2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
  • Népi építésű lakóházak a 19. századból.
  • A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]