Nemőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nemőc (Nimnica)
Nemőc gyógyfürdője a Vág partján
Nemőc gyógyfürdője a Vág partján
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Ladislav Ďureček
Irányítószám 020 71
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség 697 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület7,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemőc (Szlovákia)
Nemőc
Nemőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 18° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 20″, k. h. 18° 21′ 30″
Nemőc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemőc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemőc (szlovákul Nimnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 3 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén az őskorban a laténi és puhói kultúra emberének települése állt. A mai települést 1408-ban "Nywnycze" említik először. 1469-ben Newnicze, 1598-ban "Nywnicza" alakban szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 39 adózó portája volt. 1720-ban 15 volt az adóegységek száma. 1784-ben 54 házában 64 család és 306 lakos élt. 1828-ban 32 házában 369 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A 19. századtól szeszfőzde működött a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint "NIMNICZ. Okrut Nimnicz. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Ugronovits, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize partyán, Puchovhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, legelője van, savanyú vize is, piatzozása közel. " [2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Nimnicza, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, Puchó mellett, 180 kath., 116 evang., 53 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrása hasonló a kubraihoz, csakhogy ebben kevés alcali só is találtatik, a mi ott hibázik. F. u. többen. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Határában 1950-ben melegvizű gyógyforrást találtak, melyre 1959-ben gyógyfürdőt építettek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 619 lakosából 603 szlovák volt.

2011-ben 697 lakosából 656 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gyógyfürdője az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején épült. 1998 és 2003 között öt gyógyszálló épült. 1996-ban új, üveghomlokzatú balneoterápiás épület készült el körülötte szép parkkal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]