Lednicróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lednicróna (Lednické Rovne)
A település kastélya
A település kastélya
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Marian Horečný
Irányítószám 020 61
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség4048 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség379 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság278 m
Terület10,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lednicróna (Szlovákia)
Lednicróna
Lednicróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 17′ 15″
Lednicróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednicróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lednicróna (1899-ig Lednicz-Rovne, szlovákul Lednické Rovne) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 7 km-re délnyugatra, a Fehér-Kárpátok és a Sztrázsó-hegység között a Vág jobb partján, 270 m tengerszint feletti magasságban, az 507-es út mentén fekszik. A Fehér-Kárpátokban eredő és a Vágba torkolló Lednic-patak szintén érinti. Kiserdő, Magasi, Medne és Perecsényszabadi tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése "possessio Rowne" néven 1471-ből származik. 1475-ben "Rowne", 1515-ben "Rowna" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A település helyén kezdetben csak egy major és egy malom állt. Lednic várának tartozéka volt. Amikor a vár lakhatatlanná vált birtokosai a faluban építettek kényelmes kastélyt maguknak. A kastély első tulajdonosa Telekesi Mihály és felesége Szúnyogh Julianna voltak, akik 1594-től birtokolták. Később rövid ideig Dobó Ferencé, majd ennek halála után a Lorántffy, a Zeleméri, a Bossányi és Forgách családoké. Ezután a birtok megoszlott Lorántffy Mihály, Zeleméri Borbála és Lorántffy Zsuzsanna között. A kastély házasság révén I. Rákóczi György erdélyi fejedelémé lett, aki birtokaihoz csatolta. II. Rákóczi Ferenc 1700-ban lánytestvérének adta. A szabadságharc bukása után gróf Aspermont-Linden császári tábornoké lett. Ezután a birtok Mattyasovszky László nyitrai püspöki kancelláré lett. A Mattyasovszky család kihalása után 1764-ben a korábbi családi birtokot gróf Aspermont-Linden János szerezte vissza. 1784-ben 81 házában 46 családban 229 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 352 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Téglagyára a 19. század második felében kezdte meg működését. Üveggyárát 1892-ben Jozef Schreiber alapította, mely Szlovákia legnagyobb üveggyára lett.

Vályi András szerint "Ledicz Rovne. 3 tót falu Trentsén Várm. egygyiknek földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, fekszik Zliechohoz közel, és annak filiája; másiknak földes Ura Gr. Áspermont Uraság, ’s ez az Uraságnak Várával ékes; harmadiknak pedig H. Eszterházy Uraság; lakosaik leginkább katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Vág vizéhez közel, Illavához egy, Bicséhez fél mértföldnyire; határbéli földgyeik jól termők, és alábbvalók, vagyonnyaik sem hasonlók, mellyek szerént külömbféle osztályokba tétettek."[2]

Fényes Elek szerint "Rovne, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vgye szélén, erdők és hegyek közt. Lakja 632 kath., 6 zsidó; szép fenyves, bikkes erdő; sovány föld. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 537, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4169 lakosából 4089 szlovák volt.

2011-ben 4070 lakosából 3845 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]