Alsórétfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsórétfalu
Alsórétfalu címere
Alsórétfalu címere
Alsórétfalu zászlaja
Alsórétfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
PolgármesterJán Behro
Irányítószám020 53
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség924 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület7,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 18° 13′ 24″
Alsórétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsórétfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsórétfalu (1899-ig Lúki, szlovákul: Lúky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 12 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján alapították a 15. században, első írásos említése 1471-ben "Lwchky" alakban történt. Neve a szláv lúky (= rét) főnévből származik. 1475-ben "Luky", 1504-ben "Luchka", 1598-ban "Luky Walachorum" néven bukkan fel az írott forrásokban. A lednicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 11 házában 148 családban 842 lakos élt. 1828-ban 112 háza és 953 lakosa volt. Lakói pásztorkodással, famegmunkálással, fűrészeléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUKI. Két falu Trentsén Várm. földes Uraik G. Königszeg, Márczibány, Ordódy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egyik Nagy Divinhez közel, és annak filiája, földgyeik nem igen termékenyek, piatzozások közel, réttyek, legelőjek, fájok van."[2]

Fényes Elek szerint "Luki, tót falu, Trencsén vmegyében: 620 kath., 129 evang., 193 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesítik ezen helységet a közbirtokos urak csinos házai és épületei. Határa tágas, erdeje nagy; de földe soványocska; gyümölcse bőven. F. u. a Marczibányi nemzetség. Ut. p. Trencsén 9 óra."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után lakói kosárfonásból, drótozásból, mezőgazdasági idénymunkákból éltek. A faluban pékség és kőbánya működött.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 718 lakosából 600 szlovák, 88 német és 30 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 968 lakosából 958 szlovák volt.

2011-ben 913 lakosából 891 szlovák, 7 cseh, 1-1 magyar, morva és ukrán és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]