Láz (Szlovákia)
| Láz (Lazy pod Makytou) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1475 | ||
| Polgármester | Ján Mičic | ||
| Irányítószám | 020 55 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1211 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 380 m | ||
| Terület | 4,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 41″, k. h. 18° 12′ 51″49.228056°N 18.214167°E | |||
| Láz weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Láz témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Láz (szlovákul Lazy pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban. Több hegyi telep tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Puhótól 15 km-re északnyugatra fekszik, 14 km hosszúságban húzódik Alsórétfalutól a morva határig. Teljes területe 50 km², két korábbi településből: Lázból és Lázaljából egyesült. Főbb településrészei: Tisové, Dubková, Potok, Rieka, Mladoňov és Čertov.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lázalja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lázalja falut a 14. században alapították, a vlach jog alapján pásztornépek betelepítésével keletkezett. Első említése 1475-ből származik. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A lednici uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 12 háza volt. 1720-ban 2 malma és 17 adózója létezett, közülük 9 zsellér. 1784-ben 100 házában 104 családban 500 lakos élt. 1828-ban Alsólázaljának 62 háza volt 452 lakossal, Felsőlázaljának 16 háza volt 46 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
1964-ben egyesítették Lázzal.
Láz falut 1598-ban „Liezkowecz” néven említik először, a lednici uradalom területén keletkezett a vlach jog alapján, pásztornépek betelepítésével. Ekkor 10 ház állt a településen. Lakói egykor pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. A reformáció idején az itt élők is felvették az új hitet. Kezdetben az alsórétfalvi templomba jártak. 1720-ban malma és 28 adózója volt. 1784-ben 261 házában 290 családban 1561 lakos élt. A türelmi rendeletet követően 1787-ben saját fatemplomot építettek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÁZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pukovhoz egy mértföldnyire, földgye néhol sovány, réttye, legelője, erdeje tágas, gyűmöltsös kertyei jók, keesetre is van módgyok.”[2]
1828-ban 214 háza és 1833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. A mai evangélikus templom 1848 és 1859 között épült fel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Láz, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, kősziklás hegyek közt. Lakja 147 kath., 253 evang., 5 zsidó. Kath. és evang. anyatemplom. Erdeje és legelője nagy; gyümölcsei szépek; kőbánya. F. u. gr. Erdődy. Az ide affiliáltatott hegyek és völgyek közt lakik 436 kath., 467 evang., 12 zsidó. Ut. posta Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Lázt és Lázalját 1964-ben egyesítették. Az egykor 3000 lakosú településnek ma kevesebb mint 1500 lakosa van. Lakói ma Puhó és a közeli Morvaország üzemeiben és helyi cégeknél dolgoznak. A lakóházakon kívül több száz nyaraló is található a községben.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1451 | 1382 | 1244 | 1211 |
| Különbség | -4,75 % | -9,98 % | -2,65 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1224 | 1211 |
| Eltérés | -1,06 % |
1891-ben 1660, 1910-ben 2132, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1462 lakosából 1430 szlovák volt.
2011-ben 1292 lakosából 1219 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Láz Szlovákia térképén
- E-obce Archiválva 2008. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község címere
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) | ||
|  | |