Alsónyíresd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsónyíresd
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Turisztikai régióPuhói
Rang község
Polgármester Lukáš Pekara
Irányítószám 020 61 (pošta Lednické Rovne)
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség961 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
Terület8,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónyíresd (Szlovákia)
Alsónyíresd
Alsónyíresd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′, k. h. 18° 16′Koordináták: é. sz. 49° 05′, k. h. 18° 16′
Alsónyíresd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsónyíresd (1899-ig Alsó-Breznicz, szlovákul Dolná Breznica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 8 km-re délnyugatra.

Története[szerkesztés]

A települést 1388-ban "Breznycze" néven említik először. Neve a szláv breza (= nyírfa) főnévből származik. Kezdetben a Horváth család birtoka, majd a lednici váruradalom része. 1598-ban 27 portája volt, közülük 15 nemeseké. 1720-ban malom és 8 adóegység volt a településen. 1784-ben 32 házában 34 családban 152 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 358 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött itt.

A 18. század végén Vályi András szerint "BREZNITZ. vagy Breznitza, Alsó Breznitz, Dolna Breznitza, felső Breznits, és Zapos, vagy Nemes Breznitza. Három egymáshoz közel lévő tót faluk Trentsén Vármegyében, birtokosa Nozdrovitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek hegyek között, Rovnye Lednitznek szomszédságokban, a’ Vág Beszterzei hegyekhez is közel. Határjaik középszerűek, réttyeik jók, legelőjök elég, eladásra meglehetős alkalmatosságok, második Osztálybéliek."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Breznicz (Alsó-), tót falu, Trencsén vármegyében, 360 kath., 8 zsidó lak., sovány erdős határral. F. u. gr. Erdődy."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. Lakói gazdálkodtak, de sokat napszámos munkákból éltek. Fűrésztelep is működött itt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 831 lakosából 829 szlovák volt.

2011-ben 857 lakosából 814 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]