Alsónyíresd
| Alsónyíresd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Puhói |
| Rang | község |
| Polgármester | Lukáš Pekara |
| Irányítószám | 020 61 (pošta Lednické Rovne) |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1004 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 103 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Terület | 8,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 04′ 51″, k. h. 18° 15′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 51″, k. h. 18° 15′ 42″ | |
| Alsónyíresd weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsónyíresd (1899-ig Alsó-Breznicz, szlovákul Dolná Breznica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Puhótól 8 km-re délnyugatra.
Története[szerkesztés]
A települést 1388-ban "Breznycze" néven említik először. Neve a szláv breza (= nyírfa) főnévből származik. Kezdetben a Horváth család birtoka, majd a lednici váruradalom része. 1598-ban 27 portája volt, közülük 15 nemeseké. 1720-ban malom és 8 adóegység volt a településen. 1784-ben 32 házában 34 családban 152 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 358 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött itt.
A 18. század végén Vályi András szerint "BREZNITZ. vagy Breznitza, Alsó Breznitz, Dolna Breznitza, felső Breznits, és Zapos, vagy Nemes Breznitza. Három egymáshoz közel lévő tót faluk Trentsén Vármegyében, birtokosa Nozdrovitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek hegyek között, Rovnye Lednitznek szomszédságokban, a’ Vág Beszterzei hegyekhez is közel. Határjaik középszerűek, réttyeik jók, legelőjök elég, eladásra meglehetős alkalmatosságok, második Osztálybéliek."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Breznicz (Alsó-), tót falu, Trencsén vármegyében, 360 kath., 8 zsidó lak., sovány erdős határral. F. u. gr. Erdődy."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. Lakói gazdálkodtak, de sokat napszámos munkákból éltek. Fűrésztelep is működött itt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 831 lakosából 829 szlovák volt.
2011-ben 857 lakosából 814 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1865-ben Cserhelyi Sándor piarista tanár, igazgató, tartományi főnök.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) · Alsónyíresd (Dolná Breznica) · Alsórétfalu (Lúky) · Bellus (Beluša) · Donány (Dohňany) · Fehérhalom (Lysá pod Makytou) · Felsőnyíresd (Horná Breznica) · Felsőzáros (Záriečie) · Hegyesmajtény (Mojtín) · Horóc (Horovce) · Kebeles (Streženice) · Kvassó (Kvašov) · Láz (Lazy pod Makytou) · Lednic (Lednica) · Lednickisfalu (Mestečko) · Lednicróna (Lednické Rovne) · Nemőc (Nimnica) · Trencsénfogas (Zubák) · Vidornya (Vydrná) · Viszolaj (Visolaje) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |