Trencsénfogas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencsénfogas (Zubák)
Kostol-jar - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Pavol Gelo
Irányítószám 020 64
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség837 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület25,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénfogas (Szlovákia)
Trencsénfogas
Trencsénfogas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″
Trencsénfogas weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénfogas (1899-ig Zubák, szlovákul Zubák) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 18 km-re északnyugatra a Zubák patak partján fekszik. Neve a szláv zub (= fog) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

Történeti források arra utalnak, hogy a község határában már a bronzkorban földvár állt, mely a későbbi Morvaország területére vezető utat ellenőrizte. A nagybiccsei levéltárban fellelhető okiratok szerint a település határnevei között „Hrádek, Podhrádek, Podturnie” nevek fordultak elő, melyek mind egykori vár létezésére utalnak melyet a régészeti kutatások még nem igazoltak. A feltételezések szerint a Trencsénfogas és Donány közötti hatalmas sziklán a puhói kultúra időszakában nagyméretű vár állt. A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a szomszédos lednici várhegy körül a 9. században település keletkezett, melyet a 11. század elején a lengyelek dúltak fel. Szlovák történészek szerint ez a Nyitrai hercegséghez tartozó szláv település volt, erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. A Magyar Királyság valószínűleg a 11. században vonta fennhatósága alá ezt a területet, mely a Morvaországgal szomszédos határvidék része lett.

1241-ben a tatárok az egész környéket elpusztították. IV. Béla király az újabb támadások kivédésére az egész ország területén kővárakat építtetett. Így épült meg a szomszédos Lednic vára is, melyet 1259-ben említ először írott forrás. A vár mintegy 1500 m2-es területével a Vágmente egyik legnagyobb vára volt. A község területe a váruradalom része lett, mely előbb királyi birtok, majd nemesi tulajdonba került. Első ismert birtokosa az 1259 és 1269 között szereplő Lednici Márk volt. 1301-ben a terület a Vágmentével együtt Csák Máté birtoka lett, majd halála után ismét királyi birtok. A 14. század végén a lednici uradalom a Paksiak zálogbirtoka lett, majd zálogát a cseh származású Henk szerezte meg. A 15. század elején a sziléziai Bielik testvérek kapták zálogba a királytól. 1432 végén a husziták foglalták el, akik Lednic várából ellenőrizték és pusztították a vidéket. A Bielikek 1466-ig maradtak az uradalom birtokosai, amikor házasság révén Podmaniczky Balázs szerezte azt meg.

Trencsénfogast, régi nevén Zubákot 1471-ben "Zwbaky" alakban említik először. 1475-ben "Zwbak", 1598-ban "Zubak" néven szerepel a korabeli forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1533-ban Podmaniczky János és Rafael birtoka. A 16. századi adóösszeírások szerint Zubák a kis falvak közé tartozott. 1532-ben mindössze egy portáig adózott. 1540-ben 4, 1546-ban 1 portát számláltak a településen, a többi ház lakatlan volt. 1548-ban 3 jobbágyportája és 3 zsellérháza volt, 1549-ben 2 porta és 2 zsellérház állt itt, 3 ház pedig lakatlan volt. 1559-ben a Podmaniczkyak kihalása után I. Ferdinánd király a lednici uradalommal együtt Telekessy Imrének adta. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1600-ban a rablólovaggá vált és halálra ítélt Telekessy Mihálytól a király elvette, Telekessyt 1601-ben Pozsonyban kivégezték. 1601-ben az uradalmat Dobó Ferenc Bars vármegye főispánja vásárolta meg, aki azonban hamarosan utódok nélkül halt meg. Rokonai közül a birtok Lorántffy Zsuzsanna birtoka lett, aki 1616-ban I. Rákóczi György felesége lett. A Rákócziak sárospataki várukból kormányozták birtokaikat. Az adóösszeírások szerint 1602-ben Zubákon 9 ház állt, 1603-ban már csak 5 háza volt. 1676-ban I. Rákóczi Ferenc halálával birtokait gyermekei Ferenc és Julianna örökölték. 1691-ben Julianna Aspremont Ferdinánd császári tábornok felesége lett. 1720-ban malma és 24 adózója volt. Az 1769-es urbárium szerint 79 család élt a településen, közülük 11 szabad, 24 jobbágy, 18 zsellér és 26 vagyontalan volt. Három, kőből épített malom, kocsma és fűrésztelep is állt a településen. 1784-ben 154 házában 173 családban 923 lakos élt. 1828-ban 144 háza volt 1237 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZUBAK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többfélék, fekszik Ledniczaváron felűl, földgye sovány"[2]

Fényes Elek szerint " Zubák, Trencsén m. tót f. Lednicztől északra 1 óra: 1109 kath., 13 zsidó lak. Szép erdő. Földje sovány, csak zabtermő. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Erdődy György. Ut. p. Trencsén"[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1051, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 924 lakosából 917 szlovák volt.

2011-ben 876 lakosából 864 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1829-ben épült a korábbi fatemplom helyén.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]