Trencsénfogas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trencsénfogas (Zubák)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Pavol Gelo
Irányítószám 020 64
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PU
Népesség
Teljes népesség837 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság418 m
Terület25,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénfogas (Szlovákia)
Trencsénfogas
Trencsénfogas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 18° 13′ 00″
Trencsénfogas weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénfogas (1899-ig Zubák, szlovákul Zubák) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Puhótól 18 km-re északnyugatra a Zubák patak partján fekszik. Neve a szláv zub (= fog) főnévből származik.

Története[szerkesztés]

Történeti források arra utalnak, hogy a község határában már a bronzkorban földvár állt, mely a későbbi Morvaország területére vezető utat ellenőrizte. A nagybiccsei levéltárban fellelhető okiratok szerint a település határnevei között „Hrádek, Podhrádek, Podturnie” nevek fordultak elő, melyek mind egykori vár létezésére utalnak melyet a régészeti kutatások még nem igazoltak. A feltételezések szerint a Trencsénfogas és Donány közötti hatalmas sziklán a puhói kultúra időszakában nagyméretű vár állt. A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a szomszédos lednici várhegy körül a 9. században település keletkezett, melyet a 11. század elején a lengyelek dúltak fel. Szlovák történészek szerint ez a Nyitrai hercegséghez tartozó szláv település volt, erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. A Magyar Királyság valószínűleg a 11. században vonta fennhatósága alá ezt a területet, mely a Morvaországgal szomszédos határvidék része lett.

1241-ben a tatárok az egész környéket elpusztították. IV. Béla király az újabb támadások kivédésére az egész ország területén kővárakat építtetett. Így épült meg a szomszédos Lednic vára is, melyet 1259-ben említ először írott forrás. A vár mintegy 1500 m2-es területével a Vágmente egyik legnagyobb vára volt. A község területe a váruradalom része lett, mely előbb királyi birtok, majd nemesi tulajdonba került. Első ismert birtokosa az 1259 és 1269 között szereplő Lednici Márk volt. 1301-ben a terület a Vágmentével együtt Csák Máté birtoka lett, majd halála után ismét királyi birtok. A 14. század végén a lednici uradalom a Paksiak zálogbirtoka lett, majd zálogát a cseh származású Henk szerezte meg. A 15. század elején a sziléziai Bielik testvérek kapták zálogba a királytól. 1432 végén a husziták foglalták el, akik Lednic várából ellenőrizték és pusztították a vidéket. A Bielikek 1466-ig maradtak az uradalom birtokosai, amikor házasság révén Podmaniczky Balázs szerezte azt meg.

Trencsénfogast, régi nevén Zubákot 1471-ben "Zwbaky" alakban említik először. 1475-ben "Zwbak", 1598-ban "Zubak" néven szerepel a korabeli forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1533-ban Podmaniczky János és Rafael birtoka. A 16. századi adóösszeírások szerint Zubák a kis falvak közé tartozott. 1532-ben mindössze egy portáig adózott. 1540-ben 4, 1546-ban 1 portát számláltak a településen, a többi ház lakatlan volt. 1548-ban 3 jobbágyportája és 3 zsellérháza volt, 1549-ben 2 porta és 2 zsellérház állt itt, 3 ház pedig lakatlan volt. 1559-ben a Podmaniczkyak kihalása után I. Ferdinánd király a lednici uradalommal együtt Telekessy Imrének adta. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1600-ban a rablólovaggá vált és halálra ítélt Telekessy Mihálytól a király elvette, Telekessyt 1601-ben Pozsonyban kivégezték. 1601-ben az uradalmat Dobó Ferenc Bars vármegye főispánja vásárolta meg, aki azonban hamarosan utódok nélkül halt meg. Rokonai közül a birtok Lorántffy Zsuzsanna birtoka lett, aki 1616-ban I. Rákóczi György felesége lett. A Rákócziak sárospataki várukból kormányozták birtokaikat. Az adóösszeírások szerint 1602-ben Zubákon 9 ház állt, 1603-ban már csak 5 háza volt. 1676-ban I. Rákóczi Ferenc halálával birtokait gyermekei Ferenc és Julianna örökölték. 1691-ben Julianna Aspremont Ferdinánd császári tábornok felesége lett. 1720-ban malma és 24 adózója volt. Az 1769-es urbárium szerint 79 család élt a településen, közülük 11 szabad, 24 jobbágy, 18 zsellér és 26 vagyontalan volt. Három, kőből épített malom, kocsma és fűrésztelep is állt a településen. 1784-ben 154 házában 173 családban 923 lakos élt. 1828-ban 144 háza volt 1237 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZUBAK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többfélék, fekszik Ledniczaváron felűl, földgye sovány"[2]

Fényes Elek szerint " Zubák, Trencsén m. tót f. Lednicztől északra 1 óra: 1109 kath., 13 zsidó lak. Szép erdő. Földje sovány, csak zabtermő. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Erdődy György. Ut. p. Trencsén"[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1051, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 924 lakosából 917 szlovák volt.

2011-ben 876 lakosából 864 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1829-ben épült a korábbi fatemplom helyén.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]