Rezsőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rezsőfalva (Rudinská)
Obec Rudinská.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1598
Polgármester Jozef Švirík
Irányítószám 023 31
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám KM
Népesség
Teljes népesség985 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület10,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rezsőfalva (Szlovákia)
Rezsőfalva
Rezsőfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 18° 43′ 10″
Rezsőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezsőfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rezsőfalva (1899-ig Rudinszka, szlovákul Rudinská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 10 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1579-ben Trencsén vármegye adóösszeírásában "Postenni" néven említik először. Első lakója 3 vlach pásztorcsalád és néhány zsellércsalád volt, akik a pásztorkodáson kívül favágással foglalkoztak. 1598-ban pásztortelepülésként szerepel oklevélben "Rudniczka" alakban. 1798-ig a budatíni váruradalom részeként a Szúnyogh család birtoka. Ezután a Csákyak lettek a birtokosai, akik 1848-ig a feudalizmus végéig bírták. Lakói közül később sokan a drótosságból éltek és családjukkal együtt vándoroltak egyik helyről a másikra. Házai fából épültek, az első kőépület csak 1896-ban épült.

Vályi András szerint "Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Rudinszka, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelytől észak-nyugotra 1 mfd. Számlál 939 kath. Fenyves erdeje derék. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 949 lakosából 926 szlovák volt.

2011-ben 968 lakosából 926 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]