Pelyvássomfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pelyvássomfalu (Plevník-Drienové)
Plevnikmanin.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Első írásos említés 1354
Polgármester Miroslav Kremeň
Irányítószám 018 26
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség1628 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság304 m
Terület13,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pelyvássomfalu (Szlovákia)
Pelyvássomfalu
Pelyvássomfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 30′ 00″
Pelyvássomfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelyvássomfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pelyvássomfalu (szlovákul Plevník-Drienové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 1952-ben keletkezett Pelyvás és Vágsomfalu egyesítésével. 2011-ben 1588 lakosából 1558 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Vágbesztercétől 8 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Pelyvás első írásos említése "Plevnuk" néven 1354-ből származik, a vágbesztercei váruradalom része volt. A 14. század második felében mintegy 40 lakosa volt, de később egy pestisjárvány teljesen elnéptelenítette. Erre haladt át a Vág mentén a fontos hadiút, mely Lengyelország felé vezetett. 1432-ben a husziták égették fel a környező településekkel együtt. 1439-ben "Plewnyk", 1598-ban "Plewnik" néven szerepel az írott forrásokban. 1529-ben a rablólovag Podmaniczkyak fosztották ki a települést. 1598-ban 27 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1784-ben 66 házában 68 család és 442 lakos élt. 1828-ban 52 házában 463 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1852-ben birtokainak többsége a Popper család kezébe került. 1869-ben 375 lakosa volt. 1889-ben 90 ház égett le a községben. A vasútvonal 1890-ben épült meg.

Vágsomfalut 1458-ban "Drenow" néven említik először. 1462-ben "Drenowe", 1479-ban "Drienowe" néven szerepel. A Drienovsky és Svidrga családok birtoka, később a vágbesztercei váruradalom része volt. 1598-ban 17 ház állt a községben. 1720-ban 19 adózó háztartása volt. 1784-ben 49 házában 51 családban 294 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 283 lakosa volt.

Vályi András szerint „PLEVNIK. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Predmérnek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Rasovnak, első osztálybéli.” [2]

„DRIENOVE. Középszerű tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vár vize mellett síkságon, Predmir, v. Plevnik falunak szomszédságában, mellytöl folyó vize által választatik, határbéli földgyei termékenyek, de mivel legelője szoross, második Osztálybéli.” [2]

Fényes Elek szerint „Plevnik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján: 440 kath., 20 zsidó lak., termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[3]

„Drienove, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján: 242 kath., 12 zsidó lak., termékeny rozs termő földdel. Az áradásoktól sokat szenved. F. u. b. Balassa, és gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[3]

1910-ben Pelyvásnak 421, Vágsomfalunak 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Lakói főként idénymunkákból éltek, közülük sokan részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. 1952-ben Pelyvást Somfaluval egyesítették.

2001-ben 1599 lakosából 1585 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Pelyvás temploma a 19. század közepén épült.
  • Kúriája a 19. század elején épült klasszicista stílusban.
  • Vágsomfalu kápolnája a 19. század közepén épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]