Gergőfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gergőfalva (Ďurďové)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Anton Ondrásky
Irányítószám 018 22
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség143 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület4,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gergőfalva (Szlovákia)
Gergőfalva
Gergőfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″
Gergőfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gergőfalva (1899-ig Gyurgyove, szlovákul Ďurďové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2011-ben 154 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Fekvése[szerkesztés]

Vágbesztercétőltól 17 km-re délkeletre a Deményi-völgy déli részén 450 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe már a szláv betelepülést követő időszakában lakott volt, ezt bizonyítják a 10. századtól a 12. századig használt szláv temető maradványai. A mai települést 1393-ban egy oklevélben "via Harohania sen de terra abbatis de Scala" alakban említik először. 1397-ben "Gergew", 1429-ben "Gywrdowo" néven említik. Előbb a szkalkai apátság, majd Kasza várának uradalmához tartozott. Később helyi nemesek, főként a Gergőfalvi és Mogyoródi családok voltak a birtokosai. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 27 háza volt 26 családdal és 169 lakossal. 1828-ban 25 házában 239 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy Gyurgyove. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bezerédhez, vagy Bruszirához nem meszsze. Határbéli földgyének sovány volta miatt, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Gyurgyove, tót falu, Trencsén vmegyében, kősziklás erdős hegyek közt, Domanithoz 1 óra. Lakja 179 kath. F. u. többen. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

2001-ben 195 lakosából 194 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]