Alsómogyoród
| Alsómogyoród (Dolný Lieskov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Križan |
| Irányítószám | 018 21 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 820 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Terület | 16,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 16″, k. h. 18° 25′ 05″49.054444°N 18.418056°E | |
| Alsómogyoród weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómogyoród témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsómogyoród (1899-ig Alsó-Lieszkó, szlovákul Dolný Lieskov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétőltól 10 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1327-ben "Maior Lyszkocz" néven említik először. 1330-ban Leszkouecz, Lieszkowecz, 1598-ban Lieskowecz néven szerepel. A Lieszkovszky-Leszkóczy család birtoka volt. 1598-ban 14 nemesi portája volt. 1720-ban 6 adóegység volt a településen, mind zsellérek. 1784-ban 30 házában 33 család és 198 lakosa élt. 1828-ban 16 háza és 175 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Lieszko. Két falu Trentsén 520Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szlopnának szomszédságában, határbéli földgyeik ollyanok mint Szlopnáé."[2]
Fényes Elek szerint "Lieszkó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczétől délre egy órányira. Számlál 166 kath., 22 zsidó lak. F. u. többen. Ut. posta Trencsén 7 1/2 óra."[3]
1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 748 lakosából 742 szlovák volt.
2011-ben 822 lakosából 782 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban. A 18. században újjáépítették, a 19. század végén átépítették. 1957 és 1959 között új épületrészt építettek hozzá.
- Római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
