Ugrás a tartalomhoz

Szádecsne

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szádecsne (Sádočné)
Szádecsne zászlaja
Szádecsne zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
Első írásos említés1339
PolgármesterFrantišek Sádecký
Irányítószám018 16
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Teljes népesség158 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
Terület7,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 17″, k. h. 18° 32′ 59″49.021322°N 18.549803°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 17″, k. h. 18° 32′ 59″49.021322°N 18.549803°E
Szádecsne weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádecsne témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szádecsne (szlovákul Sádočné) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágbesztercétőltól 16 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a késő vaskorban a puhói kultúra népe élt ezen a területen.

A falut 1339-ben „Saddexna” alakban említik először. Nevét egykori birtokosáról: a Szádeczky családról kapta,[forrás?] mely 1268-ban még IV. Béla királytól kapta a területet. 1359-ben „Sadasna”, 1479-ben „Zadechne”, 1495-ben „Sadeczna”, 1598-ban „Zadeczne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1571-ben, miután a korábbi adományról szóló oklevelek Szádeczky Balázs, lietavai várnagy szádecsnei udvarházának leégése alkalmával megsemmisültek, a szádecsnei Szádechny alias Kardoss család I. Ferdinánd helytartója, Bornemisza Pál erdélyi és nyitrai püspöktől szádecsnei curiális birtokára új adománylevelet kapott.[2] 1598-ban 7 ház állt a településen 119 lakossal.

1787-ben 24 házában 31 családban 185 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZADECSNE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Szadeczky, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Domanishoz nem meszsze, és annak filiája, Knyazo Lehotának szomszédságában; földgye középszerű, legelője, erdője van.[3]

1828-ban 16 háza és 249 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szadecsne, tót falu, Trencsén vgyében, Domanishoz 1/4 óra. Táplál 235 kath., 4 zsidó lak. Van fenyves és bikkes erdeje. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.[4]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság181161165158
Különbség -11,04 % +2,48 % -4,24 %
Népességi statisztikák[5]
Év2023.2024.
Lakosság159158
Eltérés-0,62 %

1910-ben 208, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 184 szlovák lakosa volt.

2011-ben 159 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Egykori vendéglőjének épülete a 18. század második felében épült barokk stílusban, egy korábbi épület alapjain.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Kempelen Béla: Magyar nemes családok X.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Források

[szerkesztés]
  • Sádecký, Gejza: 670 rokov obce Sádočné - 1339-2009

További információk

[szerkesztés]