Sziklahát
| Sziklahát (Záskalie) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1379 | ||
| Polgármester | Štefan Šaradín | ||
| Irányítószám | 017 05 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 229 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 397 m | ||
| Terület | 2,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sziklahát weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklahát témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sziklahát (1899-ig Zászkál, szlovákul Záskalie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vágbesztercétől 8 km-re északkeletre található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1379-ben „Chonkakwmegye”, „Chukakeumegye” alakban említik először. A források alapján arra lehet következtetni, hogy az eredeti magyar lakosságot a 15. század elején szlávok váltották fel. 1405-ben „Zazkale”, 1484-ben „Superior Zazkalye” néven szerepel a korabeli forrásokban. Története során a Zaszkalszky, Zamaróczy, Klobusiczky és Podmaniczky családok birtokolták. 1598-ban 6 háza állt. 1720-ban 7 adózója volt a falunak. 1784-ben 29 házában 31 családban 168 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASZKALJE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és Gr. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja kősziklás, és sovány, legelője, fája elég van.”[2]
1828-ban 28 háza és 10 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, később sokan a közeli Vágbeszterce üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaszkalye, Trencsén m. tót f. a beszterczei uradalomban: 138 kath. lak. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni béke előtt Magyarországhoz, Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 194 | 183 | 177 | 229 |
| Különbség | -5,67 % | -3,27 % | +29,37 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 223 | 229 |
| Eltérés | +2,69 % |
1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 184 lakosából 182 szlovák volt.
2011-ben 188 lakosából 179 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

