Neszlény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Neszlény (Nesluša)
Neszlény látképe
Neszlény látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1367
Polgármester Zuzana Jancová
Irányítószám 023 41
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám KM
Népesség
Teljes népesség3153 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság417 m
Terület25,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Neszlény (Szlovákia)
Neszlény
Neszlény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 40″, k. h. 18° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 40″, k. h. 18° 44′ 40″
Neszlény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszlény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Neszlény (szlovákul Nesluša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 13 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincs pontos adat, csak valószínűsíthető, hogy a 13. században jött létre. Első írásos említése Nezlusa néven 1367-ből származik és a Festetics család levéltárában található okiratban szerepel. Nemesi községként nem tartozott egyetlen uradalomhoz sem. 1438-ban "Neszlusa" néven bukkan fel a községről az első nyilvános adat, akkor a budatini uradalom tartozéka volt. Ezt 1592-ben Rudolf császár is megerősítette, ebben az okiratban ismét Neszlusa néven említik. 1598-ban 26 ház és egy malom állt a faluban. Plébániáját 1788-ban alapították, azelőtt Kiszucaújhely leányegyháza volt. templomát 1814-ben kezdték építeni.

Vályi András szerint "NESZLUSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez fél mértföldnyire, határjának nagyobb része soványas. " [2]

Fényes Elek szerint "Neszlussa, hegyek közt elszórt tót helység, Trencsén vármegyében, 2391 kath. lak., kath. paroch. templommal. Földe igen sovány, de erdeje szép, s sok legelője hasznos. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1658-ban 6 pásztor, 4 paraszt és 5 zsellércsalád lakta.

1828-ban 323 házában 2498 lakos élt.

1910-ben 2229, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3235 lakosából 3114 szlovák és 81 cigány volt.

2011-ben 3199 lakosából 3120 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]