Ugrás a tartalomhoz

Neszlény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neszlény (Nesluša)
Neszlény látképe
Neszlény látképe
Neszlény zászlaja
Neszlény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1367
PolgármesterZuzana Jancová
Irányítószám023 41
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség3191 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság417 m
Terület25,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″49.309722°N 18.746389°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 35″, k. h. 18° 44′ 47″49.309722°N 18.746389°E
Neszlény weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszlény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Neszlény (szlovákul Nesluša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 13 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincs pontos adat, csak valószínűsíthető, hogy a 13. században jött létre. Első írásos említése „Nezlusa” néven 1367-ből származik és a Festetics család levéltárában található okiratban szerepel. Nemesi községként nem tartozott egyetlen uradalomhoz sem. 1438-ban „Neszlusa” néven bukkan fel a községről az első nyilvános adat, akkor a budatini uradalom tartozéka volt. Ezt 1592-ben Rudolf császár is megerősítette, ebben az okiratban ismét „Neszlusa” néven említik. 1598-ban 26 ház és egy malom állt a faluban. Plébániáját 1788-ban alapították, azelőtt Kiszucaújhely leányegyháza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NESZLUSA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez fél mértföldnyire, határjának nagyobb része soványas.”[2]

Templomát 1814-ben kezdték építeni.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Neszlussa, hegyek közt elszórt tót helység, Trencsén vármegyében, 2391 kath. lak., kath. paroch. templommal. Földe igen sovány, de erdeje szép, s sok legelője hasznos. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság3228324731563191
Különbség +0,58 % -2,80 % +1,10 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság32103191
Eltérés-0,59 %

1658-ban 6 pásztor, 4 paraszt és 5 zsellércsalád lakta.

1828-ban 323 házában 2498 lakos élt.

1910-ben 2229 lakosából 2197 szlovák és 5 magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3235 lakosából 3114 szlovák és 81 cigány volt.

2011-ben 3199 lakosából 3120 szlovák volt.

2021-ben 3165 lakosából 2916 (+10) szlovák, (+1) magyar, 4 (+5) cigány, 19 (+6) egyéb és 226 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt szolgált Mittuch József (1867-1949) római katolikus plébános, iskolafelügyelő.
  • Itt szolgált Peter Beňo (1972) szlovák katolikus pap, domonkos-rendi szerzetes, a Nyitrai egyházmegye segédpüspöke.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  5. ↑ ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neszlény&oldid=28317544”