Lednic
| Lednic (Lednica) | |
 | |
| Lednic látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Puhói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1259 |
| Polgármester | Kamil Karas |
| Irányítószám | 020 63 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 940 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 404 m |
| Terület | 22,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″ | |
| Lednic weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lednic témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lednic (szlovákul Lednica) község Szlovákiában a Trencséni kerület Puhói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Puhótól 15 km-re nyugatra a Fehér-Kárpátok völgyében, a Lednic-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra és a la théne-kori puhói kultúra település állt. A mai települést 1259-ben "Lednyche" alakban említik először. 1262-ben "Ledniche", 1321-ben "Lednuche", 1341-ben "Legniche", 1408-ban "Lednycze" alakban említik a korabeli források.
Várát a 13. század közepén építtette a Csák nembeli Márk ispán. Első írásos említése 1259-ben történik. Már a 13. században állt a falu első román stílusú temploma, mely a mai plébániakert nyugati részén volt. 1321 előtt Csák Máté birtoka, majd több gazdája volt, 1526 után a Podmaniczkyaké, akik rablólovagvárrá változtatták. Több tulajdonos után a Rákócziaké lett, s bár a vár már nem játszott érdemi szerepet, a fejedelmi család, így II. Rákóczi Ferenc címei között is szerepelt.
1672-ben Heister generális felégettette és leromboltatta, azóta rom. Ekkor pusztult el régi temploma is, helyette a mai iskola helyén fatemplomot építettek. A település 1465-ben Hunyadi Mátyástól szabad királyi városi rangot kapott. 1598-ban 44 háza volt. 1628-ban ide telepítette le I. Rákóczi György a fehérhegyi csata után ide menekült huszitákat. 1720-ban 35 volt az adózók száma. Mai temploma 1733 és 1735 között épült fel. 1784-ben 121 házában 132 családban 657 lakos élt. 1828-ban 112 háza volt 805 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. században uradalmi major, sörfőzde, két malom, mészégető és fűrésztelep üzemelt a településen. A mezőgazdaság mellett a kézművességnek is nagy hogymányai vannak.
Vályi András szerint "LEDNICZE. Rovne Lednicz. Besztercze Lednicze. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Pukovhoz mint egy 3/4 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, legelőjök sok, fájok is elég van."[2]
Fényes Elek szerint "Lednicz, tót m. v., Trencsén vmegyében, bent a hegyek közt Morvaország felé: 780 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Emlitést érdemelnek az urasági majorság, sörfőző ház, mészégető kemencze, s egy igen szép kőris, fenyő, bikfából álló erdő. Feje egy uradalomnak, mellyhez 2 m. v. 24 falu, s egy kősziklára épült régi, már most lakhatatlan vár tartozik. Hajdan a Podmaniczkiaké volt, azután a fiskus elfoglalván Telekesy Imrének adta, később Dobó vezérnek; majd Rákóczy és Zalomér, ismét Matyasovszky birták: jelenleg gr. Erdődy György birtokában van. Ut. posta Trencsén 7 óra. " [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 805, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 976 lakosából 954 szlovák volt.
2021-ben 940 lakosából 926 (+3) szlovák, 9 (+4) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1940-ben Cserhelyi Sándor piarista tanár, igazgató, tartományi főnök.
- Itt szolgált Bélaváry György udvarbíró, várkapitány.
- Itt szolgált Csuty Pál vármegyei tisztviselő, várkapitány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu végén a házak feletti meredek szikla oldalában állnak várának romjai. A vár két részét sziklába vájt alagút köti össze.[forrás?]
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
- Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobrai 18. századiak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Velička, Drahomír 2017: Unikátne archívne dokumenty z Lednice. Archívny almanach I.
- Jozef Trnka 1999: Lednica - pamätnica obce
- Jožo Martinka 1928: "Stála lipa, stála...". Časopis muzeálnej slovenskej spoločnosti 1928, 109
- 1846 Domová pokladnica na rok 1847
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Lednic Szlovákia térképén
- Lednic vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
- Szlovák várak (fotógaléria)
- E-obce.sk
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) · Alsónyíresd (Dolná Breznica) · Alsórétfalu (Lúky) · Bellus (Beluša) · Donány (Dohňany) · Fehérhalom (Lysá pod Makytou) · Felsőnyíresd (Horná Breznica) · Felsőzáros (Záriečie) · Hegyesmajtény (Mojtín) · Horóc (Horovce) · Kebeles (Streženice) · Kvassó (Kvašov) · Láz (Lazy pod Makytou) · Lednic (Lednica) · Lednickisfalu (Mestečko) · Lednicróna (Lednické Rovne) · Nemőc (Nimnica) · Trencsénfogas (Zubák) · Vidornya (Vydrná) · Viszolaj (Visolaje) |  | |