Vöröskő
| Vöröskő (Červený Kameň) | |||
 | |||
| Utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1354 | ||
| Polgármester | Jozef Bartoš | ||
| Irányítószám | 018 56 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 628 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 357 m | ||
| Terület | 32,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 18° 11′ 09″49.086111°N 18.185833°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 18° 11′ 09″49.086111°N 18.185833°E | |||
| Vöröskő weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröskő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vöröskő (szlovákul Červený Kameň, németül Rotenstein vagy Rothenstein) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Illavától 11 km-re északnyugatra, a Fehér-Kárpátokban fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. A 732 m magas „Haškovej” magaslaton a korai vaskorban kiterjedt erődített település volt, melyet 1961-ben tártak fel. A laténi, a hallstatti és a puhói kultúra cserépmaradványai és eszközei kerültek itt elő.
A mai település soltész általi betelepítéssel keletkezett I. Lajos király uralkodása alatt, Oroszlánkő várának uradalmához tartozott. 1354-ben említik először „Wereskew” alakban. 1439-ben „possesio seu willa Wereskew”, 1484-ben „Cherweny Kamen”, 1503-ban „Czerwen Kamen” néven találjuk. 1598-ban az adóösszeírás szerint 19 ház állt a településen. 1683-ban „Wöröskö”, „Wereskö” alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. A poroszkai uradalom 1683-as urbáriuma szerint 5 egész telkes jobbágya, 3 házas zsellére, 20 vagyontalan zsellére, 29 telkes jobbágya és 15 zsellére volt. A faluban 3 magtár, két malom és egy nagy gyümölcsöskert is állt. 1784-ben 106 házában 121 családban 724 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÖRÖSKŐ. Cserveni Kamen. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Königszeg, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pukóvhoz 2/4 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, legelője, fája kevés.”[2]
A 19. század elején alapított vaskohójában lapátokat, kapákat és más kézi szerszámokat gyártottak. 1828-ban 109 háza és 817 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faáru-készítéssel, mészégetéssel, kosárfonással, vászonszövéssel foglalkoztak. A faluban 3 vízimalom, vaskohó, papírmalom is működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vöröskő (Cservena Kamen), Trencsén vm. tót f. Lednicztől délre 1/2 óra a hegyek közt: 781 kath., 7 zsidó lak. Katholik. paroch. templom; nagy erdő; kevés rét; sovány föld. Emlitést érdemel itten egy 300 négyszögölnyi nagyságu tó, mellyben különös itten körül ismeretlen nemü halak találtatnak. F. u. gr. Kőnigsegg. Ut. post. Trencsén.”[3]
A század második felében sokan dolgoztak az erdőgazdaságban és a közeli fűrésztelepeken is. Az első világháborúban 36 vöröskői férfi esett el. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
A község tűzoltóegyletét 1923-ban alapították. A könyvtár 1926-ban nyílt meg. A második világháború 1945. május 4-én ért itt véget.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 803 | 750 | 683 | 628 |
| Különbség | -6,60 % | -8,93 % | -8,05 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 639 | 628 |
| Eltérés | -1,72 % |
1910-ben 1224, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 769 lakosából 749 szlovák volt.
2011-ben 716 lakosából 678 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1795–96-ban épült, késő barokk stílusban. A templomon 1806-ban és a 20. század elején végeztek nagyobb átalakításokat. Szűz Mária reneszánsz szobra 1630 körül, rokokó szentségtartója 1770 körül készült.
- Hippói Szent Ágoston tiszteletére szentelt késő barokk kápolnája 1788-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
|  | |
