Varjad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Varjad (Vranie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang Zsolna városrésze
Első írásos említés 1438
Polgármester Ivan Harman
Irányítószám 010 01
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varjad (Szlovákia)
Varjad
Varjad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 18° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 18° 44′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Varjad (1899-ig Vránje, szlovákul: Vranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolna központjától 4 km-re északra a Kiszuca jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a vaskorban is éltek emberek, a korai vaskor végéről a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel. A mai települést 1438-ban említik először „Vranye” alakban. A budatíni váruradalomhoz tartozott. Lakói kosárfonással foglalkoztak, de híres volt a falu szilvatermesztéséről is. 1784-ben 30 házában 168 lakos élt.

Vályi András szerint „VRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Brodnónak szomszédságában, és annak filiája; földgye nehezen míveltetik, és néhol sovány.[1]

Fényes Elek szerint „Vranye, Trencsén vm. tót falu, a Kisucza vize mellett: 194 kath. lak. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna.[2]

1910-ben 262, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1980-óta Zsolna város része, akkor 832 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.