Széppatak
| Széppatak (Krivoklát) | |||
| Széppataki szoros | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Mária Prekopová | ||
| Irányítószám | 018 52 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 219 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 322 m | ||
| Terület | 10,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Széppatak weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Széppatak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Széppatak (1899-ig Krivoklát, szlovákul Krivoklát) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Illavától 8 km-re északnyugatra, a Krivokláti-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a bronzkorban a puhói kultúra települése állt.
A mai falu a német jog alapján keletkezett az oroszlánkői uradalom területén. 1439-ben „Kriwokla” alakban említik először. 1470-ben „Kryuoklath”, 1475-ben „Crywoklath” formában írják. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban uradalmi major volt itt. 1773-ban „Krivoklad” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az oroszlánkői váruradalom része volt. 1784-ben 41 házában 50 családban 293 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIVOKLÁD. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. KŐNIGSZEG Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája van, földgye közép termékenységű.”[2]
1828-ban 47 háza és 366 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krivoklád, Trencsén vm. tót falu, Pruszkától nyugotra egy órányira: 378 kath., 7 zsidó lak. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 326 | 289 | 247 | 219 |
| Különbség | -11,34 % | -14,53 % | -11,33 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 218 | 219 |
| Eltérés | +0,45 % |
1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 302 lakosából 299 szlovák volt.
2011-ben 260 lakosából 247 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)

