Kasza (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kasza (Košeca)
Košeca Kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Radomír Brtáň
Irányítószám 018 64
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség2664 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253 m
Terület18,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kasza (Szlovákia)
Kasza
Kasza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 36″, k. h. 18° 15′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 36″, k. h. 18° 15′ 43″
Kasza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kasza (szlovákul Košeca) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. 2011-ben 2518 lakosából 2484 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Illavától 2 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik. Jelentősebb részei Rudé, mely az Illava felől bejövő úttól Zsolt falu irányába húzódik, Újkasza (Nová Košeca) a község északkeleti részén, Planina amely Vágbeszterce irányában terül el, Plošina a község délnyugati részén fekvő ipari övezet, itt található az iskola, szintén Vágbeszterce irányában fekszik Nozdrovice.

Története[szerkesztés]

A mai Kasza területén már időszámításunk előtt éltek emberek, ezt bizonyítják azok a leletek, melyek egy kőkorszaki település, a kora bronzkori lausitzi kultúra és a puhói kultúra idejéből származnak. Római kori hamvasztásos temetkezések találhatók Zsolt felé menő út közelében.

A község a trencséni Vágmente egyik legősibb települése, a közeli Kasza várának tartozéka volt. első írásos említése a 13. századból származik, 1272-ben "Kaza" néven szerepel. 1397-ben "Kasza", 1598-ban "Kazza aliter Kossecz" néven említik. A tatár támadás és a muhi vereség után IV. Béla király menekülni kényszerült és átmenetileg itt talált menedékre üldözői elől. Amikor a tatárok eltávoztak az országból, a király a településnek hálából nemesi és mezővárosi rangot, valamint évi négy országos vásár tartására való jogot adományozott. A városnak ekkor adományozott címeres pecsét a mai napig fennmaradt a település címerében. Kaszának egykor pallosjoga is volt, tehát fennhatósági területén bírája élet és halál ura volt. Később azonban fokozatosan elveszítette jelentőségét, különösen azután hogy a szomszédos Kasza várát annak birtokosa Petróczi István hűtlensége miatt 1672-ben Heister generális serege elfoglalta és lerombolta. A településnek 1598-ban 58 háza volt. 1720-ban 45 adózója közül 42 zsellér. 1784-ben 164 házában 205 családban 917 lakos élt. 1828-ban 130 háza és 1082 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, posztógyártással, fafaragással foglalkoztak. A településen sörfőzde, téglagyár és mészégető is működött.

Vályi András szerint "KOSA. Kosecza. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, a’ kinek 415kastéllyával, ’s egyéb épűleteivel díszesíttetik, az előtt mező Város vala, lakosai katolikusok, ’s némellyek közöttök posztó szövők, fekszik Illavához nem meszsze, határja meg lehetős termésű, vidékje Illavához hasonlító."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Kossa, Trencsén m. tót m. v. Illavátul 1/2 órányira a Vágh bal partján. – Számlál 1006 kath., 36 zsidó lak., kik közt számos posztó-szövők vannak. Találtatik itt kath. paroch. templom; régi urasági kastély. Kőhid a Vághon által, ser- és pálinka főzőház, sat. F. u. Motesiczky stb. Ut. p. Trencsén." [1]

1910-ben 1155, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

2001-ben 2441 lakosából 2421 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült.
  • Szent Anna kápolnája 19. századi.
  • A plébánia 1752-ben épített barokk épület.
  • A szomszédos Kaszaváralja határában fekszik Kasza középkori várának romja.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.