Bolesó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bolesó
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Turisztikai régióVláraváh, Biele Karpaty
Rang község
Polgármester Martin Rác
Irányítószám 018 53
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség1563 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület14,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bolesó (Szlovákia)
Bolesó
Bolesó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′, k. h. 18° 09′Koordináták: é. sz. 48° 59′, k. h. 18° 09′
Bolesó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bolesó (szlovákul Bolešov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Illavától 8 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 4. évezredben is éltek itt emberek. A hagyomány azt tartja, hogy maga Szent Metód a szlávok nagy térítője is misézett ezen a helyen. Történelmi források szerint a falu már a 11. században létezett, lakói román stílusú templomot emeltek. A települést 1241-ben a tatárok pusztították el. Ekkor pusztulhatott el az első templom is. A mai falut 1331-ben Bolleso néven említik először, plébániája 1381-ben már bizonyosan létezett. 1431-ben a Vág völgyét a husziták pusztították végig, ekkor Bolesót is felégették. 1414-ben "Boleschov", 1484-ben "Bolessow" néven szerepel oklevélben. 1598-ban 33 háza volt.

1605-ben a Habsburg ellenes felkelés során szenvedett a falu. 1648. szeptember 6-án földrengés sújtotta a Vágmentét, melyben Bolesó is károkat szenvedett. Régi temploma 1674-ben épült barokk stílusban a mai templom helyén. 1720-ban 16 volt az adózó háztartások száma. 1748-ban és 1813-ban árvíz pusztított, majd 1831-ben kolerajárvány tört ki, melyben sokan meghaltak. 1784-ben 61 házában 91 családban 490-en éltek. 1828-ban 33 háza volt 554 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. században 3 pálinklafőzdéje volt.

Vályi András szerint "BOLESOV. vagy Bolczov. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Nozdroviczky, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Illavához nem meszsze. Határbéli szántó földgyei termékenyek, 242legelője elég, fája nem külömben, és ambár néha vág vize elönti határját, mindazáltal első Osztálybéli"[2]

Fényes Elek szerint "Bolessó, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partja mellett: 351 kath., 112 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határja nem nagy, de termékeny; jó agyagja lévén, sok cserép-edényt készit. F. u. Borsinczky és Vietoris fam. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Bolesó és Péhó 1943-ban egyesült és 1945-ben önállósult a szomszédos Nemsótól. Még Erdőalja tartozik hozzá.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 385, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 1438 lakosából 1419 szlovák volt.

2011-ben 1526 lakosából 1443 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]