Zsolt (település)
| Zsolt (Zliechov) | |||
| A település látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Anton Miko | ||
| Irányítószám | 018 32 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 560 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 562 m | ||
| Terület | 54,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Zsolt weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Illavától 17 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.”[2]
1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 728 | 614 | 610 | 560 |
| Különbség | -15,65 % | -0,65 % | -8,19 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 570 | 560 |
| Eltérés | -1,75 % |
1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.
2011-ben 571 lakosából 522 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma eredetileg 15. századi gótikus volt. 1787-ben szentélyét és belső terét teljesen átépítették és Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A 19. század elején hajóját újraboltozták. Madonna szobra 1500 körül készült, Bélapatakáról származik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zsolt Szlovákia térképén
- A község rövid története

