Zsolt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolt (Zliechov)
A település látképe
A település látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Anton Miko
Irányítószám 018 32
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség580 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság562 m
Terület54,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″
Zsolt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Illavától 17 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.[2]

1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.

A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.

2011-ben 571 lakosából 522 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]