Ugrás a tartalomhoz

Zsolt (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsolt (Zliechov)
A település látképe
A település látképe
Zsolt zászlaja
Zsolt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterAnton Miko
Irányítószám018 32
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámIL
Népesség
Teljes népesség556 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság562 m
Terület54,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″48.949722°N 18.430833°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″48.949722°N 18.430833°E
Zsolt weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.

Illavától 17 km-re keletre fekszik.

A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.”[2]

1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.”[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.

A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság721607601556
Különbség -15,81 % -0,98 % -7,48 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság560556
Eltérés-0,71 %

1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.

2011-ben 571 lakosából 522 szlovák volt.

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.