Vágbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágbánya (Bohunice)
Vágbánya címere
Vágbánya címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rang község
Első írásos említés 1229
Polgármester Peter Hajdúch
Irányítószám 018 52
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség773 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület7,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 12″, k. h. 18° 11′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 12″, k. h. 18° 11′ 44″
Vágbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágbánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágbánya (1899-ig Bohunicz, szlovákul Bohunice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Illavától 4 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1229-ben "Bohwnycz" néven említik először. Magyar nevét híres kőbányájáról kapta. 1409-ben "Bohunicz", 1439-ben "Bohonycze" alakban említik a korabeli források. Helyi és poroszkai nemesi családok birtoka volt, majd a 14. század elején az oroszlánkői váruradalom része. A 16. században a horvát eredetű Jakusich család birtoka, ezután a Mednyánszky és Rizner családé volt. A 18. – 19. században a Jeszenák család volt a földesura. 1598-ban 48 ház állt a településen. 1712-ben 31 adózója volt. 1784-ben 81 házában 106 családban 569 lakos élt. 1828-ban 90 háza és 731 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. Egykor kőbánya működött itt.

A 18. század végén Vályi András szerint " BOHUNICZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, birtokosa Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pruszkához nem meszsze, egyenes, és szép helyen Vág vize mellett, lakosai munkás, és nem szegény Emberek, nevezetes vagyonnyaihoz ’s jó termékenységéhez képest, első Osztálybéli."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint " Bohunicz, tót falu, Trencsén vgyében, Pruszka mellett: 722 kath., 8 zsidó lak., termékeny első osztálybel határral. F. u. Jeszenák. Ut. p. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 612, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 746 lakosából 738 szlovák volt.

2011-ben 734 lakosából 719 szlovák volt.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Egyes források szerint itt született Godra Mihály (1801-1874) evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár Újverbászon Bács megyében.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mednyánszky család neogótikus kastélya az 1860-as években épült.
  • A temetőben álló Mednyánszky-sírbolt 1866-ban épült neogótikus stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]