Őrlak

	Őrlak (Strážov)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	Zsolna városrésze
Első írásos említés	1393
Polgármester	Ivan Harman
Irányítószám	010 01
Körzethívószám	041
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 42′ 17″49.235200°N 18.704700°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 07″, k. h. 18° 42′ 17″49.235200°N 18.704700°E
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Strážov (egyértelműsítő lap).

Őrlak (1899-ig Sztrazsó, szlovákul: Strážov) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolna központjától 1 km-re északnyugatra, a Vág bal partján fekszik.

Története

A települést 1393-ban említik először „Straso” alakban. A zsolnalitvai uradalomhoz tartozott. 1418-ban Stíbor vajda birtoka, aki ekkor Zsolna városának adta bérbe. 1784-ben 213 lakosa volt. A település északi részén halad át az 1883-ban épített vágmenti vasút.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRASO. Tót falu Trentsén Várm. a’ Lietavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Vág vize partyán, Zolnához nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrázsov, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, Zsolnához 1/2 órányira: 252 kath., 7 zsidó lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen.”^[2]

1910-ben 279, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1970-ben csatolták Zsolnához. 1980-ban 722 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]