Csákháza
Csákháza (1899-ig Kis-Kubra, szlovákul: Kubrica, korábban Malá Kubra) Trencsén városrésze Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Lakosainak száma: 311.
Fekvése[szerkesztés]
Trencsén központjától 5 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu egykor Csák Mátéval volt kapcsolatban, akinek valószínűleg udvarháza volt itt. A Csákok mellett a gróf Cseszneky és Illésházy családok rendelkeztek itt földbirtokkal.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Kubra. Kis Kubrának földes Ura G. Illésházy Uraság, fekszik Szoblahónak szomszédságában, és annak filiája, Nagy Kubra pedig fekszik Trentsénhez 1/4 mértföldnyire, Apátfalvához is közel, és annak filiája, határbéli földgyeik termékenyek, réttyeik jók, legelőjök, fájok van, piatzozások is nem meszsze."[1]
Fényes Elek szerint "Kis-Kubra, v. Kubricza, Trencsén m. tót falu, Trencsénhez keletre 1/2 órányira: 154 kath. lakossal. Nevezetes savanyuviz-forrásáért, melly igen tiszta és szeszes, szaga keresztülható, íze kellemes savanyu és frissitő. Alkotó részei: ércz-szesz, kevés vas, alkali föld, só, és ásvány alkali. A körülbelől fekvő vidék mind italra, mind főzésre használja. Foganatja szembetünő a savanyuságtól eredt hideglelésekben, a máj-, epe-, vesedugulásokban; a vizelletet igen hajtja; azonban a forró betegségben ártalmas. F. u. a trencséni, vagyis a dubnicai uradalom. Ut. post. Trencsén. " [2]
1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |