Radola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radola (Radoľa)
Kastiel-radola.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Anton Tkáčik
Irányítószám 023 36
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám KM
Népesség
Teljes népesség1489 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség214 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Terület6,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radola (Szlovákia)
Radola
Radola
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 18° 47′ 40″
Radola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radola témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radola (szlovákul Radoľa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 11 km-re északkeletre, Kiszucaújhely keleti szomszédságában.

Története[szerkesztés]

Területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt.

A falut 1332-ben említik először, a budatíni uradalom része volt. 1439-ben "Radolie", 1507-ben "Radula", 1598-ban "Radollya" néven említik. 1598-ben 10 háza volt. 1720-ban 13 adózójából 11 zsellér volt. 1784-ben 50 házában 51 családban 351 lakos élt. 1828-ban 53 házában 551 lakos élt. Lakói állattartással, favágással, faárukészítéssel, méhészettel foglalkoztak. A faluban sörfőzde, malom, fűrésztelep és szeszfőzde is működött.

Vályi András szerint "RADOLYA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyb. nem meszsze, mellynek filiája, határjában legelője, fája van, földgyének középszerű mivóltához képest, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Radola, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett, s Ujhely városához közel. – Táplál 542 kath. lakost. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Lakói a háború után drótozással, házalással, idénymunkákkal foglalkoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 447, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1332 lakosából 1318 szlovák volt.

2011-ben 1439 lakosából 1397 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélya az egyik legrégibb építmény a Kiszuca vidékén. A 16. század második harmadában épült.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]