Nagyrudas
| Nagyrudas (Rudina) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1359 | ||
| Polgármester | Anna Mičianová | ||
| Irányítószám | 023 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1799 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 270 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 370 m | ||
| Terület | 6,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 18° 44′ 37″49.287222°N 18.743611°E | |||
| Nagyrudas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrudas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyrudas (szlovákul Rudina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 7 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13.-14. században köznemesi községként keletkezett. Írott forrásban 1359-ben „Rugyna” néven említik először. 1364-ben ismét „Rugyna” néven szerepel. Nagyrudinaként 1506-ban említik először „Maior Rudina” alakban. 1552-ben „Felso Rudina” néven szerepel, a század végéig a Rudinszky és Csicskán családok birtoka. 1602-ben egy tűzvészben elpusztult. 1658-ban 4 jobbágy és 17 zsellér háztartás volt a településen, mely a budatíni uradalomhoz tartozott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[2]
1850-ben 627 lakossal a kiszucaújhelyi plébánia filiája volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Rudina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához északra 1 1/2 órányira: 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky és Erdődy.”[3]
1911-ben egyesítették Kis- és Nagy-Rudast, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1497 | 1645 | 1743 | 1799 |
| Különbség | +9,88 % | +5,95 % | +3,21 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1803 | 1799 |
| Eltérés | -0,22 % |
1910-ben Nagyrudasnak (Kisrudassal együtt) 642 lakosából 624 szlovák és 13 magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1597 lakosából 1563 szlovák volt.
2011-ben 1695 lakosából 1629 szlovák volt.
2021-ben 1814 lakosából 1748 (+1) szlovák, 20 (+1) egyéb és 46 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Rózsafüzér királynője kápolna 1907-ből
- Szent Hubert harangtorony 1860-ból vagy még a 19. század elejéről
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Nagyrudas Szlovákia térképén
- A község a Kiszucai régió honlapján
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
